Szakértők szerint az alacsonyabb hiány főként annak köszönhető, hogy Görögország nagyjából 2 milliárd eurót szedett be a tavaly szeptemberben bevezetett ingatlanadóból. Az adófajta egyértelmű siker lett, mert bevezetésétől csupán 1,7 milliárd eurós bevételt vártak. Időközben a görög szakszervezetek és a munkaadói szövetségek egyaránt visszautasították a kormány által a magánszférában is követelt bércsökkentést, amint azt a kormányhoz intézett közös pénteki levelükben írták. A görög kormány ezzel ismét "két tűz közé" kerül: miközben a görög gazdasági helyzet felülvizsgálatát végző trojka újabb munkaügyi reformot követel a kormánytól, az elmúlt időszak megszorításaitól folyamatosan szenvedő munkavállalók már minden újabb megszorítást elutasítanak.
Görögország nemzetközi adósságfelügyelői csütörtökön hozták nyilvánosságra, hogy Athénnak az eddig emlegetett 130 milliárd eurós újabb mentőcsomag és a magánhitelezők mintegy 100 milliárd eurós tervezett leírása mellett további 15 milliárd euróra lenne szüksége. A görög kormány szintén tegnap jelentette be, hogy pénzügyi biztost nevez ki, aki a takarékossági célkitűzések megvalósulását fogja ellenőrizni, széleskörű jogokkal lesz felruházva, és kemény intézkedéseket foganatosíthat, ha eltérést tapasztal a főcsapástól: egyebek mellett kezdeményezheti a nyugdíjak csökkentését, állami vállalatok felszámolását, vagy éppen a társadalombiztosítási hozzájárulás megemelését. Athén korábban határozottan visszautasította azt a berlini javaslatot, hogy egy európai biztos felügyelje a görög költségvetést.
A luxustermékek egyik jellemzője volt, hogy a piacuk válságálló, érzéketlenek az általános kereslet hullámzására, ám ez sem látszik már örök igazságnak. 
