Fontos dolgok derültek ki a kiszivárogtatott amerikai titkos iratok újabb köréből, Zaporizzsjánál most már tényleg nagy baj lehet. Háborús hírek.
„Kölcsönzött időben élünk” – fogalmazott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi, miután két akna robbant fel a zaporizzsjai atomerőmű közelében. A főigazgató rendszeresen figyelmeztet az Európa legnagyobbjának számító atomerőmű közelében zajló harcok veszélyeire.
Tovább zajlanak az utcai harcok Bahmutban azok után, hogy tegnap az orosz védelmi minisztérium bejelentette, bekerítették a várost, de Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport zsoldoshadsereg alapítója a bejelentést „túl korainak” minősítette. A hónapok óta ostromolt városból ellentmondásos hírek érkeznek, de az biztos, hogy az orosz és az ukrán erők utcáról utcára, házról házra harcolnak a település birtoklásáért.
Az Európai Unió felvette a Wagner-csoportot egy újabb szankciós listára, az indoklás szerint „az Ukrajna elleni orosz agresszióban történő aktív részvétel” miatt. A zsoldoshadsereg már korábban felkerült egy másik uniós szankciós listára, akkor az Afrikában elkövetett emberijog-sértések, illetve „destabilizációs tevékenység” miatt.
Az orosz főügyészség nyomozást indított azzal a közösségi médiában terjedő videófelvétellel kapcsolatban, amely látszólag azt ábrázolja, ahogy orosz katonák egy földön fekvő ukrán hadifoglyot fejeznek le.
Nem mond le a Krímről és más területekről sem, szögezte le Ukrajna Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Fekete-tenger biztonsága ügyében tartott konferenciára bejelentkezve. „Nincs különbség egyetlen ukrán város között sem, és mindegyiknek újra Ukrajna részének kell lennie” – mondta a politikus.
Az Egyesült Államok arra számít, hogy az ukrajnai háború még 2024-ben is tartani fog, derül ki az egyik kiszivárogtatott titkos amerikai dokumentumból. Egy másik iratban pedig arról írnak, hogy Kína az év elején döntést hozott arról, hogy élet kioltására alkalmas eszközöket szállít Oroszországnak. Az állítólagos tervek szerint az ilyen eszközöket civil felszerelésnek álcázva juttatták volna el Oroszországba, elkerülve ezzel az amerikai válaszlépéseket és a nemzetközi felháborodást.
Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá
havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is,
a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk!
Legyen Ön is előfizetőnk!
A jövő héten jelenik meg az államháztartás július végi helyzetéről szóló részletes tájékoztató, kamatdöntő ülést tart a monetáris tanács, valamint több adatot is közöl a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A Wall Street főbb indexei pénteken emelkedtek, miután Jerome Powell, az amerikai Federal Reserve elnöke a Jackson Hole-i szimpóziumon tartott beszédében egy lehetséges kamatcsökkentésre utalt.
A kereskedelmi szövetség attól tart, felgyorsulhat a kisboltok bezárási hulláma, a felmérésük szerint pedig a vásárlók többsége az árrésstop mellett is érzi, hogy drágulnak az élelmiszerek.
A bruttó hazai termékek (GDP) éves szintű változásának összevetésében csak Ausztria került mögénk. Némi fényt jelenthet az alagút végén, hogy az előző negyedévhez viszonyított mutatókban a középmezőnyben állunk.
Államkapitalizmus az Egyesült Államokban? Donald Trump a politika után a gazdaság területén is egyre inkább kezd úgy viselkedni, mint egy egyszemélyi vezető. Nemrégiben lemondásra szólította fel az Intel vezérigazgatóját, „utasította” a Walmartot és a detroiti autógyárakat, hogy ne emeljenek árat, valamint a Coca Colának még azt is meg akarta szabni, hogy milyen cukrot használjanak. Persze az Egyesült Államok alkotmánya és törvényei határt szabnak Trumpnak. Ám viselkedése és elképzelései a kínai modellel vagy a francia dirigizmussal rokoníthatóak. Mennyi esély van rá, hogy a kapitalizmus egyik modellországa az állami kontrol irányába lép? Van ennek előképe az Egyesült Államokban?
Az amerikai tulajdonú gyárat szerda éjjel érte orosz rakétatámadás.
