- „Kölcsönzött időben élünk” – fogalmazott a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség főigazgatója, Rafael Grossi, miután két akna robbant fel a zaporizzsjai atomerőmű közelében. A főigazgató rendszeresen figyelmeztet az Európa legnagyobbjának számító atomerőmű közelében zajló harcok veszélyeire.
- Tovább zajlanak az utcai harcok Bahmutban azok után, hogy tegnap az orosz védelmi minisztérium bejelentette, bekerítették a várost, de Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport zsoldoshadsereg alapítója a bejelentést „túl korainak” minősítette. A hónapok óta ostromolt városból ellentmondásos hírek érkeznek, de az biztos, hogy az orosz és az ukrán erők utcáról utcára, házról házra harcolnak a település birtoklásáért.
- Az Európai Unió felvette a Wagner-csoportot egy újabb szankciós listára, az indoklás szerint „az Ukrajna elleni orosz agresszióban történő aktív részvétel” miatt. A zsoldoshadsereg már korábban felkerült egy másik uniós szankciós listára, akkor az Afrikában elkövetett emberijog-sértések, illetve „destabilizációs tevékenység” miatt.
- Az orosz főügyészség nyomozást indított azzal a közösségi médiában terjedő videófelvétellel kapcsolatban, amely látszólag azt ábrázolja, ahogy orosz katonák egy földön fekvő ukrán hadifoglyot fejeznek le.
- Nem mond le a Krímről és más területekről sem, szögezte le Ukrajna Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter a Fekete-tenger biztonsága ügyében tartott konferenciára bejelentkezve. „Nincs különbség egyetlen ukrán város között sem, és mindegyiknek újra Ukrajna részének kell lennie” – mondta a politikus.
- Az Egyesült Államok arra számít, hogy az ukrajnai háború még 2024-ben is tartani fog, derül ki az egyik kiszivárogtatott titkos amerikai dokumentumból. Egy másik iratban pedig arról írnak, hogy Kína az év elején döntést hozott arról, hogy élet kioltására alkalmas eszközöket szállít Oroszországnak. Az állítólagos tervek szerint az ilyen eszközöket civil felszerelésnek álcázva juttatták volna el Oroszországba, elkerülve ezzel az amerikai válaszlépéseket és a nemzetközi felháborodást.