A fenyegetések manapság már hatástalanok
Hogyan viselkedjen a vállalati menedzsment a nagy politikai felfordulások idején – veti fel a kérdést véleménycikkében a Financial Times internetes kiadása. A témát a hónapok óta tartó hongkongi tüntetések teszik aktuálissá.
A hongkongi légitársaság, a Cathay Pacific Airways eléről például távozott a cég vezérigazgatója, Rupert Hogg miután Kína azzal vádolta meg a cégvezetést, hogy nem tettek meg mindent azért, hogy a repülőtársaság alkalmazottait visszatartsák az utcai tüntetéseken való részvételtől. A Cathay Pacific Airways második legnagyobb részvényese a kínai állami légitársaság, az Air China, mely bevételeinek egy jó részét is innen realizálja.
Az úgynevezett Négy Nagy könyvvizsgáló cég, a PwC, az EY, a KPMG és a Deloitte helyi képviselete is komoly nyomás alá került Peking részéről. A szoros állami felügyelet alatt álló kínai média az után foglalkozott elítélően az érintett cégekkel, hogy néhány alkalmazottról kiderült, saját zsebből jelentős összegekkel támogatták olyan hirdetések megjelenését, melyek a tüntetők követelései mellett álltak ki.
A PwC pedig arra hívta fel alkalmazottai figyelmét, hogy alaposan fontolják meg, milyen formában is fejtik ki politikai nézeteiket. A rejtett fenyegetések ellenére az érintett cégek alkalmazottai jelentős számban vettek részt a demonstrációkon, többségük azonban eltakart arccal volt jelen az eseményeken.
A hongkongi cégvezetők többségének most leginkább azzal a komoly dilemmával kell szembesülnie, hogy, hogyan is őrizzék meg az alkalmazottak eredendő lojalitás, és biztosítsák ugyanakkor a kommunista Kína jóindulatát is, miközben oda kell figyelniük a cég profittermelő képességének fenntartására.
A közösségi média teljesen átírta a vállalatok lojalitási viszonyait
Az ezredforduló környékén vezető pozícióba kerülő hongkongi diplomás munkavállalók - többségük a mostani tüntetések motorjai – már nem különösebben tartanak attól, hogy nyíltan kifejezzék politikai véleményüket a különféle közösségi platformokon, így a Facebook-on, a Twitter-en, vagy az Instagram-on, ezzel a viselkedésükkel pedig gyakorta hozzák kellemetlen helyzetbe főnökeiket. Ugyanakkor egyre elterjedtebbé válik az alkalmazottak körében az „először cselekedj, és csak azután kérj engedélyt” hozzáállás.
Az egyik hongkongi székhelyű vállalat vezetője a Financial Times-nak egy példával illusztrálta a munkavállalók és a menedzsment megváltozott viszonyát: egy alkalmazotti csoportot arról értesítettek főnökeik, hogy éves szabadságuk terhére vehetnek csak részt a tüntetéseken, vagyis, hogyha demonstrálni van kedvük, azt megtehetik ugyan, de csak ha szabadságra mennek. A kollektíva válasza elutasító volt, a cégvezetést pedig végül engedett.
A közösségi média mára teljesen átírta a vállalatok bizalmi és lojalitási viszonyait, ez pedig megkönnyíti az alkalmazottak számára, hogy komoly kihívást intézzenek a menedzsment felé.
Mit tehetnek a vállalatvezetők?
A vezetőknek mindenekelőtt meg kell győződniük arról, hogy a vállalat vezetési struktúrája kellő mértékben tükrözi-e a szélesebb munkaerő kor, és nem szerinti, valamint etnikai összetételét. Másodszor, a vezetőknek egyértelmű értékeket kell meghatározniuk, amelyeket a testület egésze támogat – javasolja a Financial Times cikkírója. "Ha az igazgatótanács és a felső vezetés értékei különböznek a kritikus véleményen lévő alkalmazottaktól, abból csak nehézségek adódhatnak az ilyen kihívásokkal terhes időszakokban, mint amit napjainkban élünk meg Hongkongban" - mondta Mike Rosenberg a spanyol Iese Business School tanára, hozzátéve, hogy ezeket az elveket következetesen alkalmazni is kell a szervezet egészében.
Ugyanakkor mindezt nehéz átvinni a mindennapi gyakorlatba. A Google például távozni kényszerült 2010-ben Kínából az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt, de más cégek, például a Cathay Pacific Airways nem tudja egyszerűen csak úgy otthagyni Kínát. Rupert Hogg lemondása azonban jelez valamit. "Nem tudom, igaz-e, hogy Hogg inkább lemondott, mintsem, hogy átadta volna a kínai hatóságoknak a tüntetésben részt vevők listáját" - mondta egy volt pilóta, utalva arra a spekulációra, hogy Hogg inkább kilépett, semmit cserben hagyta volna munkavállalóit.
86,47 milliárd dollárt fog befektetni Dél-Koreában 2026 és 2030 között. 
