4p

Mi vár a magyar befektetőkre ősszel?

Mit jelentenek az adózási és szabályozási változások a befektetők számára?
Merre tart az állampapírpiac? Hogyan érdemes gondolkodni a hosszú távú megtakarításokról?
Early bírd jegyek most ajándék 100 Leggazdagabb magazinnal!

Klasszis Befektetői Klub
2026. szeptember 24., Budapest

Foglalja le helyét most >>

A Kína által igazgatott városállamot mély politikai válságba taszító politikai nyugtalanság hirtelen felszínre hozta az alkalmazottak és a cégvezetők közötti lappangó feszültségeket, az eddig is meglévő ellentéteket. Kérdés, hogyan viselkedjenek ilyen esetekben a cégvezetők.

A fenyegetések manapság már hatástalanok

Hogyan viselkedjen a vállalati menedzsment a nagy politikai felfordulások idején – veti fel a kérdést véleménycikkében a Financial Times internetes kiadása. A témát a hónapok óta tartó hongkongi tüntetések teszik aktuálissá.

A hongkongi légitársaság, a Cathay Pacific Airways eléről például távozott a cég vezérigazgatója, Rupert Hogg miután Kína azzal vádolta meg a cégvezetést, hogy nem tettek meg mindent azért, hogy a repülőtársaság alkalmazottait visszatartsák az utcai tüntetéseken való részvételtől. A Cathay Pacific Airways második legnagyobb részvényese a kínai állami légitársaság, az Air China, mely bevételeinek egy jó részét is innen realizálja.

Az úgynevezett Négy Nagy könyvvizsgáló cég, a PwC, az EY, a KPMG és a Deloitte helyi képviselete is komoly nyomás alá került Peking részéről. A szoros állami felügyelet alatt álló kínai média az után foglalkozott elítélően az érintett cégekkel, hogy néhány alkalmazottról kiderült, saját zsebből jelentős összegekkel támogatták olyan hirdetések megjelenését, melyek a tüntetők követelései mellett álltak ki.

A PwC pedig arra hívta fel alkalmazottai figyelmét, hogy alaposan fontolják meg, milyen formában is fejtik ki politikai nézeteiket. A rejtett fenyegetések ellenére az érintett cégek alkalmazottai jelentős számban vettek részt a demonstrációkon, többségük azonban eltakart arccal volt jelen az eseményeken.

A hongkongi cégvezetők többségének most leginkább azzal a komoly dilemmával kell szembesülnie, hogy, hogyan is őrizzék meg az alkalmazottak eredendő lojalitás, és biztosítsák ugyanakkor a kommunista Kína jóindulatát is, miközben oda kell figyelniük a cég profittermelő képességének fenntartására.

A közösségi média teljesen átírta a vállalatok lojalitási viszonyait

Az ezredforduló környékén vezető pozícióba kerülő hongkongi diplomás munkavállalók - többségük a mostani tüntetések motorjai – már nem különösebben tartanak attól, hogy nyíltan kifejezzék politikai véleményüket a különféle közösségi platformokon, így a Facebook-on, a Twitter-en, vagy az Instagram-on, ezzel a viselkedésükkel pedig gyakorta hozzák kellemetlen helyzetbe főnökeiket. Ugyanakkor egyre elterjedtebbé válik az alkalmazottak körében az „először cselekedj, és csak azután kérj engedélyt” hozzáállás.

Az egyik hongkongi székhelyű vállalat vezetője a Financial Times-nak egy példával illusztrálta a munkavállalók és a menedzsment megváltozott viszonyát: egy alkalmazotti csoportot arról értesítettek főnökeik, hogy éves szabadságuk terhére vehetnek csak részt a tüntetéseken, vagyis, hogyha demonstrálni van kedvük, azt megtehetik ugyan, de csak ha szabadságra mennek. A kollektíva válasza elutasító volt, a cégvezetést pedig végül engedett.

A közösségi média mára teljesen átírta a vállalatok bizalmi és lojalitási viszonyait, ez pedig megkönnyíti az alkalmazottak számára, hogy komoly kihívást intézzenek a menedzsment felé.

Mit tehetnek a vállalatvezetők?

A vezetőknek mindenekelőtt meg kell győződniük arról, hogy a vállalat vezetési struktúrája kellő mértékben tükrözi-e a szélesebb munkaerő kor, és nem szerinti, valamint etnikai összetételét. Másodszor, a vezetőknek egyértelmű értékeket kell meghatározniuk, amelyeket a testület egésze támogat – javasolja a Financial Times cikkírója. "Ha az igazgatótanács és a felső vezetés értékei különböznek a kritikus véleményen lévő alkalmazottaktól, abból csak nehézségek adódhatnak az ilyen kihívásokkal terhes időszakokban, mint amit napjainkban élünk meg Hongkongban" - mondta Mike Rosenberg a spanyol Iese Business School tanára, hozzátéve, hogy ezeket az elveket következetesen alkalmazni is kell a szervezet egészében.

Ugyanakkor mindezt nehéz átvinni a mindennapi gyakorlatba. A Google például távozni kényszerült 2010-ben Kínából az adatbiztonsággal kapcsolatos aggodalmak miatt, de más cégek, például a Cathay Pacific Airways nem tudja egyszerűen csak úgy otthagyni Kínát. Rupert Hogg lemondása azonban jelez valamit. "Nem tudom, igaz-e, hogy Hogg inkább lemondott, mintsem, hogy átadta volna a kínai hatóságoknak a tüntetésben részt vevők listáját" - mondta egy volt pilóta, utalva arra a spekulációra, hogy Hogg inkább kilépett, semmit cserben hagyta volna munkavállalóit.   

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Összerúgta a port a német kancellár az Európai Tanács elnökével
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 08:38
Merz a magyar kohéziós és agrárpénzek rovására költene többet védelemre és versenyképességre
Makro / Külgazdaság Padlógázt nyom a kínai autóipar
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 11. 07:57
Kisebb fogyasztás, nagyobb vállalatok, grandiózus tervek.
Makro / Külgazdaság Ismerős név is van a Tisza Párt öt új alkotmánybíró-jelöltje között
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:57
Ligeti Miklós az egyik, az öt jelöltet hétfőn hallgatja meg a parlamenti bizottság.
Makro / Külgazdaság Kevesebbet ér a forint az euróhoz és a dollárhoz képest is, mint reggel
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 18:32
Csak a svájci frankkal szemben tudott erősödni a magyar fizetőeszköz.
Makro / Külgazdaság Erste: kegyelmi állapotban vagyunk, de ennek hamarosan vége lehet
Dobos Zoltán | 2026. szeptember 10. 18:19
Az Erste szakértői úgy vélik, hogy idén 1,7, jövőre pedig 2,2 százalék lehet a magyar gazdaság bővülése, amit a reálbér-emelkedéssel a fogyasztás, az új ipari kapacitásokkal és az uniós forrásokkal pedig a beruházások volumenének növekedése támogathat. A jelenlegi alacsony inflációs szintnek azonban hamarosan vége, a megemelkedett energiaárak az ipari termelői árakba begyűrűzni látszanak, és ezt hamarosan a fogyasztói árakban is érezni fogjuk. Kérdés, hogy ilyen reálgazdasági környezetben megvalósítható-e a piac által elvárt költségvetési konszolidáció, és a jegybank mikor jelenti be az inflációs cél csökkentését. A pénzintézet sajtó-háttérbeszélgetésén jártunk.
Makro / Külgazdaság Magyar Péter: Európa fordulóponthoz érkezett
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 17:16
A migráció volt a fő téma a visegrádi országok csúcstalálkozóján, amelyen Micheál Martin ír miniszterelnök is részt vett.
Makro / Külgazdaság Döntött a kamatszintekről az Európai Központi Bank
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 16:32
Júliusban változatlanul hagyták, szeptemberben viszont 25 bázisponttal emelték a három irányadó eurókamat szintjét.
Makro / Külgazdaság Varga Mihály: Nem inflációs, hanem növekedési problémánk van
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:53
A jegybankelnök az euró bevezetéséről beszélt a Közgazdász-vándorgyűlésen, amelyhez egyelőre csak az inflációra vonatkozó feltételt teljesíti Magyarország.
Makro / Külgazdaság Rossz hírekkel érkezett Kármán András, de kiutat is mutatott
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 13:08
Kifulladt a növekedési modell.
Makro / Külgazdaság 114 milliárdot tömködtek a magyar állam zsebébe, és még így is maradt pénz az asztalon
Privátbankár.hu | 2026. szeptember 10. 12:41
A meghirdetettnél jóval több kincstárjegyet adtak el, tovább csökkentek a kamatok is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG