Kincskeresők! Irány a konténerhajók!
A spanyol Armada elsüllyedt vitorlásait már részben megtalálták és kifosztották a kincskeresők. A legújabb kor ígéretes kincsesbányái viszont a konténerhajók lehetnek. A hatalmas teherszállító hajókról ugyanis évente sokezer konténer csúszik a hullámsírba.
Ha aranyat és ékszert nem is, értékes tárgyakat viszont könnyedén felszínre lehet hozni az elsüllyedt konténerekből. Évente ugyanis több ezer nagyméretű fémdoboz süllyed a tengerekbe - tele áruval. Az erős szél vagy tengeri vihar miatt vízbe csúszó konténerek felkutatására sem kell sok időt fordítani, elég a legforgalmasabb tengeri szállítási útvonalat követni s máris jó nyomon jár a kincskereső. Az esetek egy részében még drága búvárfelszerelés sem szükséges, a vízbe pottyant szállító “dobozok” ugyanis könnyen felnyílhatnak, tartalmuk pedig a felszínre emelkedik.
Legók a láthatáron
Az első tengeri kincseket 1997-ben az angliai Cornwall partjainál észlelték. A Tokio Express nevű szállítóhajóról ugyanis 62 konténer esett a vízbe a heves vihar miatt. Hogy ezek mit tartalmaztak, az hamar kiderült, mert a tenger felszínét hamarosan műanyag LEGO sárkányok lepték el a környékbeli gyermekek örömére. A New Yorker magazin közelmúltban megjelent cikkéből kiderül, hogy mintegy 5 millió darab fekete és zöld színű sárkány szabadult ki “a fogságból” és úszott a felszínre. A Tokio Express esete azonban ma már egyáltalán nem tekinthető különösnek vagy egyedinek. A világ tengereit és óceánjait egyidőben hatezer nagyméretű teherszállító hajó szeli, fedélzetén sokezer esetenként tízezer konténerrel. Egy Hong Kong és California között közlekedő hatalmas (ultra-large) hajó rakománya például 23 ezer darab konténer, de a kisebb tengerjárókon is több ezer darab 20 vagy negyven láb hosszú teherszállító boxot tudnak elhelyezni. ( Becslések szerint világszerte 180 millió darab konténer végzi a vízi és szárazföldi teherfuvarozás jelentős részét.)
Mivel a szállítási láncok a Covid alatt megroppantak és megszakadtak a tengeri szállítás ma is súlyos problémákkal küzd. Gondot jelent a kikötői kirakodás éppúgy, mint a gyors berakodás. Arról nem is beszélve, hogy ezen konténerek egy része távoli kikötőkben vesztegel és emiatt nem tud újra bekapcsolódni a nemzetközi teherfuvarozásba. Ezeknek is betudható, hogy a hajók estenként túl sok konténert vesznek fel, és hogy esetenként a rögzítéssel is baj van. Törvényszerű tehát, hogy a rakomány egy része - becslések szerint évente több tízezer darab - a hullámsírban végzi.
A modern kincsesbánya. Fotó: Pixabay
Sorozatban és felderítetlenül
A fedélzetről lecsúszó konténerekről alig jelenik meg hitelt érdemlő adat. Arról ugyan hírt adott a nemzetközi sajtó, hogy 2020 novemberében a Kínából USA-ba tartó ONE Apus hajóról többszáz konténer esett le, s arról is, hogy Skócia partjainál 260 vagy Hawaii partjainál 21 “fémdoboz” esett le a fedélzetről, de a hajóstársaságok és a biztosítók egyaránt abban érdekeltek, hogy eltitkolják az ilyen eseteket. Az egyedüli forrás a World Shipping Council (WSC) jelentése, amely szerint 2011 óta átlagban 1382 darab tűnik el évente. Mivel a WSC-nek csak huszonkét hajóstársaság a tagja, ez a szám a valóságban vélhetően sokkal nagyobb. A nagyszámú eltűnésnek másik oka az, hogy a világszerte jelentkező konténerhiány miatt korszerűtlen, régi konténereket is hadrendbe állították - ezek egymáshoz rögzítése viszont nem olyan biztonságos, mint a néhány évvel ezelőtt gyártottaké - így a baleset előfordulása is gyakoribb. ( Egy új konténert ma 3500 dollár körüli áron lehet megvenni - feltéve, ha van eladó! - két évvel ezelőtt ez még a felébe került…)
Mi lehet a dobozokban?
A tengeren utazó konténerekbe elsősorban nem romlandó vagy könnyen károsodó árucikkeket tesznek. Játékok, sportcipők, elektronikai alkatrészek, műanyag termékek, karácsonyi dekoráció mellett azonban igazán értékes tartalomra is bukkanhat a szemfüles kincsvadász. Autó alkatrészeket, lapos tévéket sőt komplett motorkerékpárokat is rejthetnek a dobozok - kérdés persze, hogy ezekért érdemes-e lemerülni a tenger mélyére. A kincsvadászok mindenesetre már figyelik a tengerjáró hajókról érkező híreket, s ha reményteli tartalmat találnak, máris rohannak a konténer “temető” helyszínére.
Malcolm McLean neve nem nagyon ismert, pedig neki köszönhetjük a konténeres szállítást. Az egykori hajótársaság tulajdonos 1956-ban készítette el az első ma is ismert konténert, amelyet a SS Ideal-X hajóján tesztelt. Az időtájt egy tonna áru tengeri szállítása közel hat dollárba került, a konténeres szállítással ez azonnal 16 dollárcentre olvadt. Például egy 25 tonnát szállítani képes konténer fuvardíja Malajziából Ohióba nem éri el egy business repülőjegy árát, azaz 2000 dollárt. Az Ázsiából Rotterdamba tartó hajókon szállított konténer díja pedig 2500-3000 dollárt tesz ki - ez egyébként 50 százalékkal magasabb, mint a COVID járvány előtt volt.
