A kutatást az Energiaklub Pakskontroll programjának felkérésére készítette Felsmann Balázs, a Corvinus Egyetem Stratégiai és Nemzetközi Menedzsment Kutatóközpontjának vezetője. Az eredmény homlokegyenest ellentétes azzal, amit a magyar kormány állít.

Mennyi pénzt kell beletennie az államnak?

A most elkészült gazdasági szimuláció egy új szemponttal egészíti ki a korábbi közgazdasági elemzéseket. Az elemzők arra a kérdésre keresték a választ, hogy a nemzetközi szerződés szerinti 2,5 milliárd eurónyi (kb. 765 milliárd forint) önrészen felül szükség lesz-e további állami forrásokra Paks II működése alatt?

Az erőműtársaságnak a működés éveiben egyfelől folyamatosan ki kellene termelnie az orosz hitel adósságszolgálatából adódó pénzügyi kötelezettségeket, másrészt bizonyos mértékű nyereséget is biztosítania kellene a beruházónak, aki ez esetben a magyar állam. Mindezen elvárások mellett az erőműtársaságnak számos olyan számviteli előírást is teljesítenie kell, amelyek meghatározzák, hogy adott bevételek és kiadások mellett az egyes években addicionális tőkepótlásra és/vagy hitelfelvételre szorul-e a vállalat.

Ezen paraméterek várható alakulását modellezték a kutatók, számos forgatókönyvet megvizsgálva.

Ha bejön a legvalószínűbb jóslat, évi 100 milliárdot kell beletenni

Ezek közül a legvalószínűbb eset, amely szerint a következő évtizedekben 25%-kal, azaz nagyjából az Európai Bizottság előrejelzésének megfelelő mértékben emelkedik majd a nagykereskedelmi áramár, amin Paks II értékesíteni tudja a termelt áramot. Ebben az esetben a szimuláció eredménye szerint a magyar államnak a működés első húsz évében évente átlagosan 100 milliárd forinttal kell kisegítenie a vállalatot, mert a várható bevételek nem lesznek elegendőek a fent leírt elvárások és kötelezettségek teljesítéséhez.

Az eredmények szerint a projekt ebben az esetben súlyosan veszteséges lesz. Üzleti értelemben akkor térülne meg a projekt, vagyis akkor biztosítaná az üzleti beruházásoktól általában elvárt 8%-os hozamot, ha a jelenlegi nagykereskedelmi áramár 90-100%-kal emelkedne, azaz kb. duplájára nőne. Egy ilyen mértékű áremelkedés azonban irreális; magasan meghaladja a nemzetközi szervezetek előrejelzéseit.

A forgatókönyveket egy infografikával szemléltetik a kutatás készítői: