Munkaerőhiány
Az elmúlt 2-3 év során megjelent, majd drámaivá fokozódott a munkaerőhiány. Egyes iparágak növekedését gátolja már, az üzletekben meg időnként a Kádár-rendszerre emlékeztető pénztársorok alakulnak ki, pénztárosok és egyéb bolti személyzet hiányában. A gazdaság örvendetes növekedésén és a foglalkoztatottság felpörgése mellett az alapvető ok az, hogy a KSH szerinti átlagbér még mindig nagyon le van maradva a munkavállalók előtt nyitva álló célországokéhoz képest. A német 2300 eurós nettó átlagbér még mindig bő háromszorosa magyar 710-720 eurósnak.
Német arány
Ami a minimálbért illeti, ennél és rosszabb a helyzet: az idei nettó minimálbér mindössze 285 euró, szemben a német 1100 euróval. Mindjárt adódik az egyik számítási mód: ha a nettó minimálbér legalább az átlagbér átlagának megfelelően viszonyulna a fejlett országokéhoz, akkor annak 360 eurónak kellene lenni, ez pedig 175 ezer forintos bruttó minimálbérnél valósulna meg.
A helyzetet ugyanakkor árnyalja, hogy kétféle legkisebb, törvényben megszabott legkisebb bérünk van: a minimálbéren kívül ott a garantált bérminimum, más megnevezés szerint szakképzett minimálbér, ami az elmúlt két év nagyobb mértékű emelése miatt jóval magasabb, bruttó 180 ezer forint, ami nettó 120 ezer, jelenlegi árfolyamon 370 euró. Azt mondhatjuk, hogy annyi most a garantált bérminimum, amennyinek a minimálbérnek kellene lennie.
Visegrádiak és Románia
A német összevetés után nézzünk körül a környéken: a visegrádi országokban, és nézzük meg azt a bizonyos, igen sok vitát kavart román minimálbért. Megint csak a nettó adatokat nézzük, a legkisebb béreknél, ahol minden fillér számít, nem is tehetünk máshogy. Nos, a cseh adat 432, a lengyel 380, ezek már 2019-es számok, a Szlovákiában még ugyancsak nincs döntést, ott 397 euró az idei adat, feltételezzük, hogy 420 biztos lesz a jövő évi. Végül a sokat emlegetett román adat, ami 273 euró jövőre.
Bármelyiket is nézzük, a mi 285 eurónk irreálisan alacsony mindegyikhez képest, amit nem is kis részben az okoz, hogy nálunk a minimálbérnek is nagy az adóterhelése. Azt azonban kijelenthetjük, hogy a velünk tökéletesen egyforma fejlettségű Lengyelország adatát illene elérnünk, ami pedig azt a bizonyos román adatot illeti: miután az egy főre jutó magyar GDP 30 százalékkal magasabb a románnál, illene a minimálbérnek is így viszonyulni.
34 százalék
Nos, az előbbi alapján 380 euró lenne az elvárható adat, az utóbbi alapján mindössze 355. Ez 123 illetve 114 ezer forint, az ezekhez tartozó bruttó értékek 185, illetve 171 ezer forint. A minimálbérnek tehát még a románnal való arányosításban is 170 ezer forint fölött kellene lennie, a lengyel viszonyítás alapján pedig 185 ezer forintnak.
Ez utóbbi összeg két számítás alapján is kijött, vagyis akárhogy is nézzük, a minimálbért 34 százalékkal kellene megemelni. Ez persze egy év alatt nem reális, de nyilvánvaló, hogy a munkavállalók 13-15 százalékos követelése teljesen reális, és jövőre ugyanekkora mérték jöhetne, majd azt követően akkora, amennyit időközben a visegrádi országokban emelnek, illetve amennyivel átlagbérünk azalatt közeledik a némethez. Ez egyébként megegyezik a LIGA követeléseivel.
Aldi, Lidl és társai
Nézzünk most egy másik megközelítést is: mi a gyakorlati helyzet, mekkorák a tényleges bérek? Úgy tűnik, hogy a piac bőségesen előreszaladt a minimálbérhez képest, hisz néhány kereskedelmi lánc meg is adta, hogy náluk mik a fizetések. Az Aldi, a Tesco, a Lidl, az Auchan, a Spar adatai szerint az áruházi dolgozók, árufeltöltők, ezen belül is a a kezdők keresete, ami tipikus minimálbéres fizetés normális körülmények között, mindegyiküknél elérte a 200 ezer forintot (néhol jóval több is). Ha figyelembe vesszük, hogy kisebb üzletekben kisebb a bér, ahogy a munkatempó sem olyan feszített, akkor is nehéz elképzelni, hogy 180 ezernél kevesebb legyen az összeg.
Garantált bérminimum
Nos, a minimálbért kiveséztük, nézzük ezek után, mi lehet a reális a garantált bérminimum esetében. Ez annyiban is lényeges, hogy sokkal több embert érint: 2018. januári adatok szerint 300 ezer ember kapta a minimálbért, 876 ezer a garantált bérminimumot. Hogy ennek mekkora az ideális mértéke, azt lényegesen nehezebb kiszámolni, miután nincs összehasonlítási alap: sok országban nincs ilyen második minimálbér.
Így a kérdés az, hogy mennyivel lenne magasabb az ideális garantált bérminimum, mint a minimálbér? Jelenleg 30 százalékkal magasabb, ha ezzel az aránnyal számolunk az optimálisnak tartott minimálbér, akkor 240 ezer forintos szint jönne ki. Ez 160 ezer forintos nettót jelentene, ami kereken 500 euró.
Ha azt mondjuk, legyen csak 20 százalékos rés a kétféle kötelező minimum között, akkor is 220 ezer forintnál vagyunk. Ha idén a szakszervezetek által igényelt 15 százalék valósulna meg, 207 ezer forint lenne a jövő évi adat.
Jogos a 13-15 százalék
Összesítve: figyelembe véve a munkaerőhiányt és a szomszédos országok adatait, teljesen reálisnak tűnik a szakszervezetek 13-15 százalékos követelése. A munkaadói oldalnak egy dologban azonban igaza van: a hatéves programban szereplő két százalékos szociális hozzájárulási adó csökkentést januártól szeretnék, míg a kormányzati tervekben egyelőre év közepe szerepel.
November végén nyílik meg a grönlandi főváros repülőterének első olyan futópályája, amely már Amerikából vagy Európából érkező nagy gépeket is képes lesz fogadni. 
