A tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
Mi a kiküldési irányelv? Az irányelv olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyek - transznacionális szolgáltatásnyújtás keretében - valamely uniós ország területére küldenek ki munkavállalókat annak feltétele mellett, hogy a kiküldést végző vállalkozás és a munkavállaló között a kiküldetés időtartama alatt munkaviszony áll fenn. A kiküldött munkavállaló olyan munkavállaló, aki meghatározott időtartam alatt munkáját valamely szokásos munkavégzése szerinti tagállamtól eltérő országban végzi. A kiküldetési irányelv, amely 20 éve képzi részét az uniós jogrendnek, alapvető fontosságú az Unió belső piacának zavartalan működése és az Unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása. |
Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az "egységesebb és méltányosabb" európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.
Sárga lapot mutattunk
Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette, azonban azt a mostani bejelentés szerint nem módosította.
MTI Fotó: Beliczay László |
A Nemzetgazdasági Minisztérium a döntést korábban úgy kommentálta, hogy a fennálló rendszert az EB Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánta módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni.