A tagállamok egy jelentős részének tiltakozása ellenére az Európai Bizottság szerdán úgy döntött, hogy változatlan formában fenntartja a kiküldetési irányelv módosítására vonatkozó javaslatát, amely a bírálók szerint számos újonnan csatlakozott tagországot hátrányosan érintene.
|
Mi a kiküldési irányelv? Az irányelv olyan vállalkozásokra vonatkozik, amelyek - transznacionális szolgáltatásnyújtás keretében - valamely uniós ország területére küldenek ki munkavállalókat annak feltétele mellett, hogy a kiküldést végző vállalkozás és a munkavállaló között a kiküldetés időtartama alatt munkaviszony áll fenn. A kiküldött munkavállaló olyan munkavállaló, aki meghatározott időtartam alatt munkáját valamely szokásos munkavégzése szerinti tagállamtól eltérő országban végzi. A kiküldetési irányelv, amely 20 éve képzi részét az uniós jogrendnek, alapvető fontosságú az Unió belső piacának zavartalan működése és az Unió egyik alapelve, a szolgáltatásnyújtás szabadságának biztosítása. |
Az Európai Bizottság március elején terjesztette be az "egységesebb és méltányosabb" európai munkaerőpiac megteremtésére azt a javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek területén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben lévő munkavállalókra, mint a helyiekre.
Sárga lapot mutattunk
Tizenegy tagállam, köztük Magyarország parlamentje tiltakozását fejezte ki a tervezet ellen, amellyel szerintük az unió beavatkozik a tagországok hatáskörébe, így úgynevezett sárga lapos eljárás indult, amelynek nyomán a bizottság a javaslatot ismételten áttekintette, azonban azt a mostani bejelentés szerint nem módosította.
|
| MTI Fotó: Beliczay László |
A Nemzetgazdasági Minisztérium a döntést korábban úgy kommentálta, hogy a fennálló rendszert az EB Magyarország számára elfogadhatatlan módon, a magyar munkavállalók és vállalkozások érdekeit egyes „régi” tagállamok érdekeihez képest másodlagosan kezelve kívánta módosítani, és javaslatában kifejezetten tagállami hatáskörbe tartozó kérdéseket szeretne szabályozni.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
