A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 6,5 százalékkal alulmúlta a 2026. áprilisit. Az év első öt hónapjában a szektor teljesítménye összességében 4,3 százalékkal zsugorodott a tavalyi év azonos időszakához képest.
Összeomlott az út- és vasútépítés
A májusi negatív rekordot elsősorban az egyéb építmények (például infrastruktúra-fejlesztések) területén tapasztalható mélyrepülés okozta, ahol a termelés 21,9 százalékkal zuhant az előző év azonos hónapjához viszonyítva.
Az ágazatok bontásából jól látszik a probléma gyökere:
- Egyéb építmények építése: 34,9 százalékos az éves szintű visszaesés.
- Út-, vasútépítés alágazat: 46,2 százalékos az elmaradás, amely egymagában csaknem 38 százalékponttal húzta le az egész főcsoport teljesítményét.
- Épületek építése: 4,2 százalékos csökkenést szenvedett el az ágazat.
Az egyetlen pozitívumot a legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés jelentette, amely 12,4 százalékos bővülést tudott felmutatni a tavalyi év azonos időszakához képest.
„Kéthavi emelkedés után májusban jelentősen csökkent az építőipar termelése a megelőző év azonos időszakához képest. Stabil növekedést csak az hozhatna a szektorba, ha az állami és a vállalati megrendelések értéke növekedne, erre azonban még nincsenek jól látható indikátorok: az építőipar szerződésállománya még mindig alacsony, és csak szerény mértékben haladja meg a 2025-ös, nem túl acélos szintet”
– mondja Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke.
„Elképzelhető persze, hogy a mostani visszaesés csak az ágazatban való hullámozás újbóli megjelenése, azaz, hogy egy hónap erősebb adatát egy gyengébb követi – márpedig áprilisban havi alapon 6,9 százalékkal bővült a termelés volumene”
– teszi ehhez hozzá Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. A szakember szerint az sem kizárt, hogy az állami megrendelésektől erősen függő ágazat teljesítmény-visszaesésében szerepet játszik az, hogy a kormányváltást követően a kivitelezők a bizonytalanság miatt behúzták a kéziféket, illetve hogy amit lehetett, azt áprilisban befejeztek, átadtak, így ez magyarázza az előző hónap magas teljesítményét.
Ezt a magyarázatot erősíti a két építményfőcsoport eltérő teljesítménye: bár mindkét esetben visszaesés történt, ez az épületeknél mindössze 4,2, az egyéb építményeknél azonban 21,9 százalékos. Ez utóbbihoz tartoznak nagyobb arányban olyan építések, amelyek állami megrendelésre történnek, mint például az út- vagy vasútépítések, amelyeknél drasztikus csökkenés történt májusban. A visszaesésben persze szerepet játszik a magas bázis is, de ez a kedvezőtlen adatnak csak egy részét magyarázza.
Elapadó új megrendelések, de még kitartó puffer
Ugyanakkor a jövőbeli kilátások is aggodalomra adnak okot, ugyanis a piacon a megkötött új szerződések volumene 21,9 százalékkal esett vissza. Ezen belül az épületekre vonatkozó új kontraktusok száma 3,6, míg az egyéb építményekre köttetett új megállapodásoké 38,9 százalékkal lett kisebb.
Regős Gábor szerint semmiképpen sem meglepő, hogy egy kormányváltás átmeneti lassulást okoz a szektorban – ezt mutatja az új szerződések volumenének drasztikus csökkenése.
A kilátások viszont jobbak, mivel az új kormány felállásával és az uniós pénzekhez való hozzáféréssel ismét felpöröghet az ágazat. Különösen nagy szerepe lehet a következő időszakban a vasúti beruházásoknak.
Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter elkötelezett támogatója az ilyen fejlesztéseknek, kedd reggeli Facebook-posztjában is arról írt, hogy megnyitja az elődje, Lázár János által bezárt vasútvonalakat.
Otimizmusra adhat okot az is, hogy a vállalkozások meglévő rendelésállománya egyelőre még kitart. A május végi szerződésállomány volumene 7,6 százalékkal haladta meg a 2025. májusit. Ezen belül az épületekre vonatkozó állomány 0,2, az egyéb építményeké pedig 10,9 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Az építőipar májusi termelési értéke folyó áron 674,3 milliárd forintot tett ki, ami jól mutatja a korábbi hónapokhoz (például a márciusi 691,2 milliárdhoz) viszonyított lassulást.
A lakásépítések húzhatják ki a gödörből a szektort
A pozitívumok között emeli ki Juhász Attila, hogy a kis- és közepes magyar vállalatoknak a legtöbb munkát hozó szegmens, vagyis a lakásépítés és -felújítás határozottan növekszik. 2025 októbere óta soha nem látott mennyiségű hitel (2090 milliárd forint) áramlott erre a piacra, aminek döntő hányada a használtlakás-piaci tranzakciókra ment, de ennek is van felújítási vonzata.
Az új építésekre nyújtott hitelek összege is emelkedik, és a lakásépítések beindulására utalnak a kiadott építési engedélyek is. Ezek alapján a társasházépítési projektek húzzák a szektort, a családiházas fejlesztések némileg lemaradtak. Ami pozitívum lehet a lakásépítési piacon, az a frissen jóváhagyott uniós forrásokból finanszírozott bérlakásépítési program, amellyel kapcsolatban a szakma várja a részletszabályokat.
A döntően ezt a piacot kiszolgáló építőanyag-kiskereskedelemben a forgalom júniusban 14 százalékkal meghaladta az előző év azonos időszaki volument. A nagy energiaársokkot a forint erősödése kompenzálta, ezért az év első felében az árak csak 2,7 százalékkal emelkedtek 2025 első feléhez képest – mondja Juhász Attila.
Az ágazat jövőbeni teljesítménye kapcsán azonban továbbra is kockázatot jelent a magas árszint, ami a piaci megrendelők beruházási aktivitását visszafoghatja, illetve az iráni háború kiújulása miatti gazdasági bizonytalanság, ami a külső környezetben és a versenyképességben is károkat okoz – hívja fel a figyelmet Regős Gábor, aki szerint a kedd reggeli adat alapján kevéssé tűnik valószínűnek, hogy az építőipar pozitívan tudjon hozzájárulni a GDP növekedéséhez a második negyedévben.
A lakásépítési piac alakulását követi hetente megjelenő rovatunk, a Mennyit ér az ingatlanom?
Ellentétes hatások érvényesültek. 
