Az Economist cikke szerint a kormányok egyik legnagyobb előnye, hogy nem esnek könyvvizsgálat alá, így a politikusoknak túlzottan nagy mozgásterük van a költségvetési helyzetük előkészítésben és bemutatásában egyaránt, amely gyakran vezet trükközéshez. A Nemzetközi Számviteli Standard Testület szakértője szerint a kormányzati szektor számviteli szabályai jelenleg egy primitív anarchia szabályaihoz hasonlíthatóak.

A legegyszerűbb számviteli trükközés, melyet a kormányok alkalmaznak az, hogy a jelenlegi kiadásokat elhalasztják. Az elhalasztott kiadások egyik klasszikus példája, hogy a kimutatásokban, a mérlegekben nem jelenítik meg a kötelezettségeket egészen addig, amíg például egy kormányzat által megrendelt beruházás meg nem épült, a kormány csak a beruházás létrejötte után fizeti ki a megrendelést.  Amerika 1987-ben csak úgy tudta teljesíteni a kitűzött hiánycélt, hogy késleltette a katonai és az egészségügyi kiadások kifizetését.

Egy kedvelt euróövezeti taktika a rejtett hitelfelvétel módszere. Portugália például úgy csökkentette az államháztartási hiányát 2010-ben és 2011-ben, hogy átvette a nyugdíj alapokat a magán vállalatoktól, amely azonnali bevételi forrást jelentett a költségvetés számára, ugyanakkor a nyugdíjak kifizetése csak később fog jelentkezni, így később jelent majd kiadást. Nem kell azonban Portugáliáig menni példáért a magánnyugdíjpénztárak államosításával is ugyanezt hajtotta végre a magyar kormány is.

Zsiday Viktor alapkezelő blogjában kifejtette, hogy Magyarországon az eszközök azonnal bevételként/adósságcsökkentésként jelentkeztek, de a magánpénztári tagok átvétele azt is jelenti egyben, hogy a magyar kormánynak a jövőben sokkal több nyugdíjat kell majd kifizetnie, mint egyébként kellett volna. A magyar állam helyzete ettől a valóságban semmit sem javult, habár a kimutatott államadósság és deficit természetesen időlegesen csökkent.

A kormány ugyanakkor jövőbeli bevételeit is előre tudja hozni aktíváinak eladásával,  vagy a beruházási költségek elkerülésével úgy, hogy a vállalatok adó bevételekre lesznek jogosultak miután megépítették a vállalt beruházásokat. Például az általuk megépített út díjából származó bevételek nem a költségvetésbe, hanem a vállalatokhoz áramlanak majd. A kötelezettségek kivezetésének egy másik módja, ha a nem kormányzati állami szervek kötelezettségeiként tüntetik fel a kormányzati kiadásokat. Görögország adóssága 7,8 százalékkal emelkedett meg 2010-ben miután az Eurostat a kormányzati kötelezettségek közé sorolta a busz, a vasút és egyéb állami cégek kormányzati számláit.

Néhány ezek közül a módszerek közül legitim, azonban a szemfényvesztés nagy károkat tud okozni és a kedvezőbb adatok torzítják az adott ország valós fiskális pozícióját. A testület egyik szakértője szerint az átlátható számviteli könyvelés előfeltétele a bizalom.

A közös számviteli elvek hiányában az IMF kidolgozott egy módszertani segédletet a trükkök kiszűrésére, arra hogyan lehetne a trükköző politikusokat kordában tartani. A javaslatok többek között tartalmazzák, hogy a kormányoknak nettó vagyont kellene közzé tenniük, amely magában foglalja a követeléseket és a kötelezettségeket, így nyugdíjalapok átvétele már kevésbé tűnne vonzó alternatívának. Az Economist szerint mindezekre az intézkedésekre nem volna szükség, ha a kormányok is követnék a magánszektor vállalataira érvényes számviteli szabályokat.