Az Egyesült Arab Emírségekben (UAE) található, 3,3 millió lakosú Dubaj városa rendkívül módon kitett a globális pénzügyi és (geo)politikai turbulenciáknak, legyen az az olajár beszakadása, az iráni-szaúdi konfliktus, a kínai-amerikai kereskedelmi kötélhúzás, vagy - a tengerparti fekvése és mesterséges szigetei miatt - a globális felmelegedés. Dubaj az utóbbi hónapokban még lendületesen építette a futurisztikus épületeket azon Expo 2020 számára, amely eredetileg október 20-án nyitotta volna meg kapuit, és a szervezők 3 millió látogatóval számoltak.
Expo 2020
Politikailag is minden le volt vajazva, az Egyesült Államok pavilonjának megépítését a UAE finanszírozta volna. De a koronavírus-járvány és a globális pénzügyi nehézségek miatt a szervezők ezen a héten akarják megvitatni az Expo 2020 elhalasztását egy évvel. Nem elképzelhetetlen, hogy az egész megaprojekt becsődöl, hiszen már az előjelek is borúsak voltak.
A világszerte beharangozott Expo 2020 megrendezése előtt egy évvel már komoly pénzügyi problémák törtek a felszínre a gigantikus projekteknél. Ezért Dubaj tavaly szeptemberben bejelentette, hogy leállítja gigarepterének (Dubai World Central) az építését. Márpedig ennek a létesítménynek kellett volna évi akár 260 millió utast menedzselnie, egyben ez lett volna a Közel-Kelet legnagyobb légicégének, az Emirates légitársaságnak az új központja.
Úgy tűnik, hogy Dubaj „megépítjük és majd jönnek az új befektetők”-modellje egyre inkább nem működik. Napjainkban ráadásul a járvány miatt a világ legmagasabb felhőkarcolója, a 828 méter magas Burdzs Kalifa már le van zárva a turisták előtt, ahogyan Dubaj strandjai is mindenki számára lezárt övezetté váltak. Az Emirates légitársaság múlt szerdán állította le összes járatát, az Abu-Dzabi központú Etihad Airways pedig múlt pénteken. Az Emirates a munkatársainak három hónapra megkurtítja a fizetését 25-50 százalékkal, és egyelőre nem akarja elbocsátani alkalmazottait.
Ábrándok kergetése
De nemcsak a légitársaság állt le Dubajban, hanem az ingatlanpiac is. Sorra zárnak be a frissen megnyitott és a régebben üzemelő luxus-szállodák is. Olyan óriási szállodaláncok, mint a Jumeirah Csoport nem csak Dubaj leállása miatt szenved. Az elmúlt években az egész Arab-öbölben komoly befektetéseket hajtott végre, amely hotelek most üresen állnak.
Hasonló megrendülést látunk a teljes ingatlanpiacon, ahol lasszóval kell fogni az új vevőket. Mi több, az elmúlt hetekben ugrásszerűen megnőtt az állásukat elvesztettek száma, akik ezért képtelenek fiizetni a jelzáloghiteleiket. Egy piaci összeomlást megakadályozandó Dubaj kormánya úgy döntött, hogy április 1-től kamatmentes halasztást engedélyez a törlesztőrészletekre.
Egyben felfüggesztették a jelzáloghitelek és lakásbérletek nemfizetése miatti kilakoltatásokat. Az UAE ezen felül egy 34 milliárd dolláros gazdasági élénkítőcsomagot jelentett be. Múlt szombaton pedig bevezetett egy gazdasági élénkítő csomagot a szabadkereskedelmi övezetei számára is.
Dubaj már a múlt évtizedben is túlfűtötte gazdaságát ábrándok kergetésével és túlterjeszkedett ingatlanprojektekkel, így a 2008-as válság egyik percről a másikra vetett véget akkor a település építkezési lázának. A bankrendszere is megrendült, ezért a UAE 2008 októberében 19 milliárd dollár gyorssegéllyel támogatta meg a szektort. A „Dubai World”, amely a település befektetéseit kezelte, 2009 novemberében kérte adósságainak átütemezését.
Vádat emeltek a robbantások feltételezett vezetője ellen. 
