A korábbi jegybanki nyilatkozatoknak - lásd cikkünket - megfelelően az MNB Monetáris Tanácsa kamatot emelt. Szerdától a jelenleg 0,6 százalékos jegybanki alapkamat 0,3 százalékponttal, 0,9 százalékra emelkedik.
Ezzel szemben a többi kondíció nem módosul. Így az egy napra a kereskedelmi bankok által az MNB-nél elhelyezett betétek kamata marad negatív, -0,05 százalék, míg az egynapos és egyhetes, fedezett hiteleké 1,85-1,85 százalék.
Régen nem látott lépésre szánta el magát az MNB, hiszen utoljára csaknem tíz éve, 2011 decemberében emelt kamatot, amikor még Simor András volt a jegybankelnök. Őt 2013 márciusában Matolcsy György váltotta, akinek regnálása alatt a jegybanki alapkamat 5,25 százalékról 2016 májusáig 0,9 százalékra csökkent, ösztönözvén a gazdasági növekedést. Azt követően az MNB irányadó rátája több mint négy éven át nem mozdult, csak a koronavírus-járvány hazai berobbanását követően, az első hullám levonulása után, 2020 júniusában vitték lejjebb Matolcsyék az alapkamatot, 0,15 százalékponttal, majd egy hónappal később ugyanennyivel, 0,6 százalékra. Ugyancsak azzal a céllal, hogy a Covid okozta válság miatt jelentősen visszaesett GDP-termelésnek lökést adjon.
Az ezzel ellentétes és az immár több mint nyolc éve tartó Matolcsy-érában példátlan mostani lépés egyértelműen az infláció gyorsulásának tudható be. Az éves fogyasztóiár-index áprilisban és májusban is 5,1-5,1 százalékot ért el, miközben az MNB törvényben meghatározott célját, az árstabilitás elérését és fenntartását a középtávon 3 százalékos inflációval véli teljesíthetőnek. E szinttől mindkét irányba csupán 1-1 százalékos eltérést tolerál, ami azt jelenti, hogy ennél nagyobb elmozdulás esetén beavatkozásra kész. Márpedig most ez a helyzet. Bár az MNB korábban úgy ítélte meg, hogy az infláció gyorsulása elkerülhetetlen ugyan, de az csak átmeneti lehet, az utóbbi hónapok adatai - különösen az adószűrt maginfláció emelkedése - alapján már úgy látja, az árszínvonal a vártnál hosszabb ideig lehet magasabb. Ennek hűtése érdekében avatkozhatott be most az MNB, de a részletes indoklást a vezetőség, élén Matolcsyval a 15 órakor kezdődő sajtótájékoztatón ismerteti, amelyről természetesen mi is beszámolunk.
A forint árfolyama egyébként a kamatdöntést megelőzően a szokásosnál zaklatottabb volt. Például az euróval szemben a ma reggel 8 órai 353,5-ös szintről kisebb-nagyobb libikókákkal egészen 354,7-ig gyengült, majd enyhén visszakorrigált, s 2 óra előtt nem sokkal már a 354-es szinthez állt közelebb.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
