Nagyon jó hír, hogy Orbán Viktornak végre van megtakarítása - válaszolta a Klasszis Klub vendége, Kovács Gergely társelnök a felvetésünkre, miszerint a héten leadott vagyonnyilatkozata alapján végre van megtakarítása a magyar miniszterelnöknek. Szintén pozitív fejleménynek értékelte azt is, hogy nem ültettük át a hazai gyakorlatba teljes mértékben az uniós vagyonnyilatkozati sémát, mely alig-alig tartalmazna releváns információkat.
Ha pedig már a vagyonnyilatkozatokkal kezdtük a beszélgetésünket, elmaradhatatlan kérdés volt az uniós pénzek sorsa. Kovács Gergely szerint valójában nagyon szomorú, hogy ilyenek történnek. Az, ahogy a kormány és az Unió reagált a fejleményekre, nem túl szép következtetésekre vezet, hiszen, leegyszerűsítve, az EU helytelen pénzfelhasználásra vonatkozó kritikájára a kormány a vétót vetette be zsarolásként.
Ebből is látszik, hogy ez a szervezet, az EU nem arra lett kitalálva, hogy ilyen szereplők legyenek benne, mint Magyarország - mondta a társelnök.
Végeredményben úgy gondolja, hogy a pénzeket meg fogja kapni Magyarország, ugyanakkor a kommunikáció szintjén még ebből is jól tud kijönni a kormány.
Az ársapkára irányuló felvetésünkre Kovács Gergely úgy nyilatkozott: biztos, hogy nem megfelelő termékekre lett kivetve, hiszen, ha például az euró árfolyamát fagyasztották volna be egy évvel korábban, akkor jobban járnánk.
Kicsit a mi felelősségünket is érzem az árak elszabadulásában, hiszen az a töménytelen mennyiségű Soros-pénz, amit a kutya párt az elmúlt években a piacra öntött, nyilván gyengítette a forintot. De természetesen Gyurcsány Ferenc és a DK TV felelősségét is meg kell említeni. Az élelmiszerinfláció akkor kezdett emelkedni, amikor a DK TV elindult; nehéz nem látni az összefüggést - reagálta.
Komolyra fordítva a szót, szerinte azt a pénzt, amit a kormány kiosztott a választások előtt, valahogy vissza kell szedni, ennek pedig tökéletes módja az elinflálódás.
A jövő évi európai parlamenti választásokra rátérve elmondta: számukra az önkormányzati választás lesz az, ami fontos, arra fókuszálnak. Az uniós parlamenti választásokat illetően még nem született döntés a pártban. Az önkormányzati választások kapcsán azt mondta: fő szabály szerint önállóan fognak indulni, de elképzelhető, hogy lehetnek olyan jelöltek, akiket ők is támogatni fognak, ilyen Baranyi Krisztina a IX. kerületben.
Az ellenzék általános, jelenlegi állapotáról elmondta: nyilván nincsenek könnyű helyzetben, azonban, látva a parlament összetételét, így utólag már nem bánja, hogy nem kerültek be tavaly. Kovács Gergely maga sem tudja, mit is tudnának csinálni, mit lehetne ott.
Ha a hatalom lett volna a lényeg, akkor nyilván összefogtak volna más pártokkal, de nem erről van szó. Ráadásul azt is látni kell, ahogy viselkedni szokott az ellenzék a kutyapárttal, vagy ahogy Márki-Zay Péter viselkedett, az nem azt váltja ki a tagságból, hogy össze akarjanak fogni velük, hanem pontosan annak az ellentettjét.
"Ez a tagság, ami van, az életben nem akar majd összefogni ezekkel a pártokkal. Részben ezért. Ugyan a többi párt vezetője nem volt olyan harsány, mint Márki-Zay Péter, de őket sem láttam, hogy kiálltak volna és azt mondták volna, hogy úgyis más szavazóik vannak, á, amit az MZP mond, mindegy..." - részletezte a tapasztalatait Kovács Gergely.
Hozzátette: "ha elhívna mondjuk egy padfestésre az LMP, akkor elmennénk, ha elhívna egy virágültetésre a Párbeszéd, elmennénk, de soha az életben nem történt ilyen. Ami történik viszont, hogy amikor közeledik a választás, megkeresik őket ellenzéki politikusok és az összefogás szót használva azt szeretnék, ha az adott kerületben, ők nem indulnának."
A mintegy egyórás beszélgetés során a nézői kérdések mellett beszélgettünk még az Öveges-program körüli visszásságokról, megkérdeztük, miért lett épp Kétfarkú Kutya a párt neve és Kovács Gergely azt is elárulta, mi lenne az első három intézkedés, ha egy tisztán kutyapártosokból álló kétharmados kormány lenne Magyarországon.
Nézze végig a teljes beszélgetést, ha lemaradt róla:
Kína szankciókat vezet be amerikai kongresszusi képviselőkkel, kormánytisztviselőkkel és civil szervezetek vezetőivel szemben. 
