Az Európai Unió gazdasági stratégiájának részeként 2020-ra az energiafogyasztásban a megújuló energiaforrások 20 százalékos részarányát tűzte célul.
Magyarország vállalása ezen a téren 14,65 százalék. 2014-ben az unióban a felhasznált energia 16,0 százalékát nyerték megújuló energiaforrásokból, ez 1 százalékponttal haladta meg az előző évit.
Van hová fejlődni
Magyarországon ennél alacsonyabb és változatlan mértékűnek tekinthető a zöldenergia részesedése, mivel a mutató mind 2013-ban, mind 2014-ben 9,5 százalék volt.
A megújuló energia használata a hazainál jóval elterjedtebb az uniós országok többségében. Kiemelkedik Svédország, ahol a megújuló energiaforrások aránya az energiafelhasználás 52,6 százalékát teszi ki, és ennek nagy részét vízenergia hasznosítása adja.
A megújuló energiaforrásokat elsősorban hő- és villamosenergia-termelésére, kismértékben pedig bioüzemanyagok előállítására használják fel.
A hazai belföldi villamosenergia-fogyasztás egyre jelentősebb részét megújuló energiaforrásokból fedezzük, ennek aránya 7,3 százalék volt 2014-ben. A zöld villamos energia legnagyobb része biomasszából és szélenergiából származik (54 és 21 százalék). A megújuló energiaforrásokból előállított villamos energia mintegy 10-10 százalékát a vízenergia és a biogáz felhasználása biztosította, míg a hulladékégetés és a napenergia a hazai zöldáramtermelés csekélyebb részét (4 és 2 százalékát) adja.
Ezt töltsd az autódba
A közlekedés a korábbi évtizedek dinamikus motorizációja következtében az egyik legnagyobb energiafogyasztóvá vált. Határozott célkitűzés a szektor károsanyag-kibocsátásának csökkentése a bioüzemanyagok használatának növelése révén.
Az unió minden tagállamban 2020-ig a megújuló energiákból nyert üzemanyagoknak 10 százalékos részarányt kell elérniük a közlekedésben. Magyarországon a bioüzemanyagok használata a közlekedés üzemanyag-felhasználásában növekvő tendenciát mutat, aránya a 2004. évi 0,4 százalékról 2014-re 6,9 százalékra bővült, meghaladva az unió (5,9 százalékos) átlagát. Hazánkban a folyékony bioüzemanyagot döntően kukoricából és repcéből, kisebb részben napraforgóból és egyéb gabonafélékből állítják elő.
Bóka János számolt be róla. 
