Az idei év eddigi kihívásai alaposan megtépázták Észak-Korea (KNDK) társadalmi rendjét. A súlyos áradások, a COVID-járvány és az alapvető élelmiszerek hiányát megérzi a társadalom szinte összes csoportja. A nélkülözés olyan szintet ért el, hogy kiszivárgott beszámolók szerint drámaian megugrott a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció.
A rezsim veszi a robbanás szélére került társadalom jelzéseit és maga is egyre kétségbeesettebben kezd bűnözői tevékenységekbe. Az Intel 471 nevű biztonsági cég szakértőinek múlt havi beszámolója szerint a phenjani rezsim orosz kiberbűnözőket bérelhetett föl, hogy behatolhasson bankok rendszereibe és pénzt, valamint adatokat lophasson el.
A dán művelet
De ez mind kismiska ahhoz képest, amit két, önmagát fegyverkereskedőnek kiadó dán aktivista szagolt ki hosszas kutatómunkával a KNDK-ban. A titkos felvételeikből 2 órás dokumentumfilmet állítottak össze, amely az elmúlt napokban nagy port vert föl a skandináviai közönség és a politikusok között. A 10 éven át felépített műveletet gondosan megtervezték: egyikük, Ulrich Larsen először is beépült a Koreai Baráti Társaságba (angol rövidítéssel: KFA), amely a hivatalos észak-koreai adatok szerint a világ 120 államában működik azzal a céllal, hogy terjessze a „valóságot” a bezárkózott országról.
Larsen hamarosan összeismerkedett a szervezetben egy spanyol aktivistával, akinek közvetlen szálai voltak a phenjani rezsimhez. A spanyolnak ráadásul már feladata is volt, „befektetőket” kellett találnia a pénztelen Phenjan számára. Itt jött a képbe egy másik dán, egy idegenlégiót és börtönt is megjárt személy, aki „Mr. James” néven adta ki magát befektetőnek.
Mr. James olyan ügyesen kezelte az illegális fegyverüzleteket észak-koreai megbízói számára, hogy végül azt a megbízást kapta, hogy vásároljon egy szigetet a kelet-afrikai Uganda partjainál. Ott kellett volna neki felhúznia feddésként egy üdülő-falut, amely alatt valójában egy fegyver- és drogkereskedő bunker jött volna létre. Ezen a ponton a dánok kivonultak az együttműködésből és borítottak a televízióban.
Karikába lőtt rezsim
A lebukott rezsim nagykövetsége elhatárolódott a dokumentumfilmtől, azt hamisnak nevezve. Phenjan most nincsen könnyű helyzetben, ugyanis az ország ellen fennálló nemzetközi szankciók megtiltják a rezsim számára a fegyverkereskedelmet.
A svéd, valamint a dán külügyminiszter a dokumentumfilm levetítése után a hétvégén közös közleményben jelentették be, hogy országaik ENSZ-képviseletén keresztül a világszervezet szankciós bizottságához fordulnak. A következő lépésként pedig EU-s szinten is meg akarják vitatni az ügyet.
Az EU a világ összes országa közül a KNDK-val szemben alkalmazza a legszigorúbb szankciós intézkedéseket. Ezek bevezetésére az ország nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló tevékenységeire válaszul került sor, mivel ezek a tevékenységek számos ENSZ BT-határozatot sértenek.
Az EU átültette az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi vonatkozó határozatát, és saját autonóm szankciórendszert vezetett be a KNDK-val szemben, amely kiegészíti és megerősíti az ENSZ által elfogadott szankciókat. Az ENSZ 80 személlyel és 75 szervezettel szemben vezetett be szankciókat.
2,64 százalékos mínusz. 
