Az idei év eddigi kihívásai alaposan megtépázták Észak-Korea (KNDK) társadalmi rendjét. A súlyos áradások, a COVID-járvány és az alapvető élelmiszerek hiányát megérzi a társadalom szinte összes csoportja. A nélkülözés olyan szintet ért el, hogy kiszivárgott beszámolók szerint drámaian megugrott a kábítószer-kereskedelem és a prostitúció.
A rezsim veszi a robbanás szélére került társadalom jelzéseit és maga is egyre kétségbeesettebben kezd bűnözői tevékenységekbe. Az Intel 471 nevű biztonsági cég szakértőinek múlt havi beszámolója szerint a phenjani rezsim orosz kiberbűnözőket bérelhetett föl, hogy behatolhasson bankok rendszereibe és pénzt, valamint adatokat lophasson el.
A dán művelet
De ez mind kismiska ahhoz képest, amit két, önmagát fegyverkereskedőnek kiadó dán aktivista szagolt ki hosszas kutatómunkával a KNDK-ban. A titkos felvételeikből 2 órás dokumentumfilmet állítottak össze, amely az elmúlt napokban nagy port vert föl a skandináviai közönség és a politikusok között. A 10 éven át felépített műveletet gondosan megtervezték: egyikük, Ulrich Larsen először is beépült a Koreai Baráti Társaságba (angol rövidítéssel: KFA), amely a hivatalos észak-koreai adatok szerint a világ 120 államában működik azzal a céllal, hogy terjessze a „valóságot” a bezárkózott országról.
Larsen hamarosan összeismerkedett a szervezetben egy spanyol aktivistával, akinek közvetlen szálai voltak a phenjani rezsimhez. A spanyolnak ráadásul már feladata is volt, „befektetőket” kellett találnia a pénztelen Phenjan számára. Itt jött a képbe egy másik dán, egy idegenlégiót és börtönt is megjárt személy, aki „Mr. James” néven adta ki magát befektetőnek.
Mr. James olyan ügyesen kezelte az illegális fegyverüzleteket észak-koreai megbízói számára, hogy végül azt a megbízást kapta, hogy vásároljon egy szigetet a kelet-afrikai Uganda partjainál. Ott kellett volna neki felhúznia feddésként egy üdülő-falut, amely alatt valójában egy fegyver- és drogkereskedő bunker jött volna létre. Ezen a ponton a dánok kivonultak az együttműködésből és borítottak a televízióban.
Karikába lőtt rezsim
A lebukott rezsim nagykövetsége elhatárolódott a dokumentumfilmtől, azt hamisnak nevezve. Phenjan most nincsen könnyű helyzetben, ugyanis az ország ellen fennálló nemzetközi szankciók megtiltják a rezsim számára a fegyverkereskedelmet.
A svéd, valamint a dán külügyminiszter a dokumentumfilm levetítése után a hétvégén közös közleményben jelentették be, hogy országaik ENSZ-képviseletén keresztül a világszervezet szankciós bizottságához fordulnak. A következő lépésként pedig EU-s szinten is meg akarják vitatni az ügyet.
Az EU a világ összes országa közül a KNDK-val szemben alkalmazza a legszigorúbb szankciós intézkedéseket. Ezek bevezetésére az ország nukleáris fegyverek és ballisztikus rakéták fejlesztésére irányuló tevékenységeire válaszul került sor, mivel ezek a tevékenységek számos ENSZ BT-határozatot sértenek.
Az EU átültette az ENSZ Biztonsági Tanácsának valamennyi vonatkozó határozatát, és saját autonóm szankciórendszert vezetett be a KNDK-val szemben, amely kiegészíti és megerősíti az ENSZ által elfogadott szankciókat. Az ENSZ 80 személlyel és 75 szervezettel szemben vezetett be szankciókat.
Az Európai Bizottság elítélte, hogy kitiltottak öt európai tisztségviselőt az Egyesült Államokból. 
