|
| Karácsony Gergely főpolgármester a Főpolgármesteri Hivatal 1956-os rendezvényén a Városháza parkolójában 2019. október 23-án. Illusztráció. (Fotó: MTI/Kovács Tamás) |
Nyissunk új fejezetet, a felelősségvállalás új korszakát, legyen ennek a szimbóluma ez a tér, amely a megújulása után minden nap nyitva áll majd az emberek előtt - mondta Karácsony Gergely az október 23-i ünnepi beszédében a Városháza megnyitott parkolójában. (A képen Karácsony Gergely beszéd utáni spontán ölelgetése a parkolóban.)
A parkavatóra azonban bizonyosan sok évet kell még várnunk. A terület ugyan a fővárosi önkormányzat tulajdonában áll, így a megvételére nem kell költeni, viszont a kialakítása és főként Városháza meglehetősen romos állapotban leledző határoló homlokzatának felújítása tetemes összeget emészthet majd fel – mutat rá Bardóczi Sándor tájépítész.
Közelítő becslése szerint is legalább 15-20 milliárd forintos költséggel számolhat az új városvezetés. Ebből legkevesebb 8 milliárdot vihet el a homlokzat helyreállítása, különös tekintettel a műemlékvédelmi előírásokra.
– Nagyon szomorú lennék, ha egy 250-300 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó város öt év alatt nem tudná ezt a pénzt kigazdálkodni – teszi hozzá a szakember, aki szerint okos tervezéssel, illetve megfelelően kidolgozott üzemeltetési koncepcióval a vállalkozás talán kevesebből is kihozható, hiszen a park szélére galériák és kávézók telepíthetőek, amelyektől bérleti díjat szedhető. A bevételre alapozva pedig akár befektetőtárs vagy banki hitel is bevonható. Kérdés persze, hogy ehhez hozzájárulna-e a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa és főként az Orbán-kormány, lévén utóbbi hozzájárulása nélkül nem vehet fel hitelt egyetlen önkormányzat sem.
A most 15-20 milliárdra taksált, később minden bizonnyal jócskán meghízó kiadás forrását a szakember bizakodása ellenére nem lesz könnyű megtalálni az erős financiális gondokkal űzdő fővárosi önkormányzatnál. Ráadásul a Fővárosi Közgyűlésben is jól meg kell tudni indokolni majd, hogy a kampányban ígért CT-berendezések helyett, miért látvány beruházásra költi Budapest pénzét.
A finanszírozási modell kialakítása előtt azonban még számos fontos lépést kell megtennie a városvezetésnek – figyelmeztet a Liget-projekt és a római-parti védmű elleni fellépéséről ismert szakember. Az első két évet minden bizonnyal elviszi az előkészítés. Elsőként el kell készíteni a tervezési programot. Ezt követheti a társadalmi egyeztetés és a nyílt tervpályázat lebonyolítása. Előbbi nem hagyható el, hiszen nagyon sok érdeket – urbanisztikai elvek, fővárosi és kerületi önkormányzati elképzelések, a budapestiek kívánsága, valamint a tűzoltóság és az ott élők elvárásai, stb. - kell egyeztetni. Ez önmagában is egy hosszadalmas, nagy körültekintést igénylő feladat. A vállalható konszenzus kialakítása után meghirdethető a tervezői pályázat, amelynek mindenképpen nyílt és kevés megkötést tartalmazónak kell lenni. Ez az alap a sikeres megvalósításhoz. Ezt követi a tervezési, majd az engedélyezési fázis.
Ezzel szintén akadhatnak majd gondok. Az V. kerület polgármestere az a Szentgyörgyvölgyi Péter maradt, aki 2014-ben váltotta a többek között belvárosi ingatlanértékesítési gyakorlatáról elhíresült Rogán Antalt. A kerületvezetés jellege azóta sem sokat változott, így aligha bizonyulnak segítőkésznek. Másrészt az építési engedélyt várhatóan a budapesti kormányhivatal V. kerületi hivatalának építésügyi osztálya adja majd ki, amelyet a megbízható és a kormányhoz rendkívül lojális Kosztyu Anikó vezet.
Ez a hatóság jár el szinte minden a kormány számára ilyen vagy olyan szempontból fontos ügyben, legyen az kiemelt kormányzati sportberuházás, Liget-projekt, Tiborcz István belvárosi hotelépítése vagy éppen Orbán Viktor barátjaként ismert török vállalkozó által indított közvágóhídi projekt. Az engedélyezési eljárás könnyen elhúzódhat vagy akár meg is akadhat.
Mindezek sikeres lezárása után hirdethetik meg a kivitelezői pályázatot, ami szintén elhúzódhat az esetlegesen túlárazott ajánlatok miatt. A szerződéskötés után kezdődhet a munka, ami szintén sok hónapot vihet el. A városvezetésnek azonban jó lesz igyekezni a projekt indításával, hogy a következő választásokig végezzenek, különben könnyen úgy járhatnak a terület átépítésével, ahogy Demszky Gábor.
|
| Forrás: Facebook |
A frissen megválasztott Tarlós István és csapata az építési engedély kiadása előtti pillanatban fújta le a Városháza Fórum beruházást, amikor már csak a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal pecsétje hiányzott a tervlapokról.
A 2005-ben elbontott Károly körúti bazársor mögötti, a Főpolgármesteri Hivatal jelenlegi épületét, a Városháza parkot, a 2012-ben kipaterolt Merlin Színház épületét és a Belvárosi Tűzőrséget is magába foglaló, 40 ezer négyzetméteres tömb beépítésére egy 2006-os ötletpályázat után 2008 áprilisában írt ki építészeti tervpályázatot a Demszky Gábor vezette főváros. A tendert Erick van Egeraat nyerte meg három különböző funkciót – kultúra, kereskedelem és közigazgatás – összeolvasztó tervével. (Ez látható a fenti képen.)
A 118 ezer négyzetméter bruttó alapterületű épületegyüttesből 40 ezer négyzetméter épült volna újonnan. Az üzleteket, kávéházakat és éttermeket befogadó földszint fölött a városházi irodák, dizájnhotel és egy multifunkcionális színház is helyet kapott volna. Időközben a Rogán Antal vezette belvárosi önkormányzat a főváros Fashion Street folytatásához szükséges kerületi bontások miatti tiltakozására válaszul változtatási tilalmat rendelt el a területen. S nem csak ez volt a gond. Egyre többen támadták Egeraat terveit a túlzott beépítés miatt. Egeraat előbb csődöt jelentett, majd az új csapattal átdolgozta a terveket: az épülethez hozzá toldottak egy 65 méteres kilátótornyot. A városvezetés pedig nem mondott a megvalósításról.
A komplexum megvalósítását kezdetektől egy széles pénzügyi alapokkal rendelkező befektetői csoport bevonásával képzelték el a városvezetők. (Az ingatlan fővárosi tulajdonban maradt volna, a beruházó hosszú távú használati jogáért cserébe.) A befektetői pályázatot azonban nem írták ki.
A beruházással kapcsolatban kötött szerződések összértéke meghaladja a 811 millió forintot. A legjelentősebb tétel a tervezési szerződés volt – 416 millió – míg például pénzügyi és jogi tanácsadásra 115 milliót, fedezetkezelésre 55 milliót, technikai közreműködésre 1,8, míg a tervpályázat előkészítésére több mint hatmilliót fizettek ki. Mindez eltörpült a beruházás akkoriban 42 milliárd forintra taksált összköltsége mellett.
A projektet elindító Demszky Gábor korábbi főpolgármester a választások előtt többször is hangsúlyozta, hogy egy jól előkészített projektet hagynak a leendő városvezetőkre. A Fidesz választási győzelme után nem sokáig volt kérdéses a beruházás sorsa. Tarlós István főpolgármester már a választások előtt sem titkolta ellenérzését a tervvel kapcsolatban. A néhai Népszabadságnak adott interjújában kijelentette:
„ha rajtam múlik, nem épül meg a Városháza Fórum. Nem kell mindig, mindent beépíteni. A projekt szerepel az újratárgyalandó beruházások listáján. Úgy vélem, egy valódi közpark a város közepén sokkal hasznosabb egy mégoly látványos épületnél. Ráadásul ez már az első ciklusban elkészülhetne”.
|
| Forrás: Facebook |
Sokan örültek a beruházás lefújásának és a közpark ötletének. De azután csak annyi történt, hogy parkolóvá alakították az elzárt területet, ahol a városháza dolgozói ingyen tárolhatták a kocsijukat. (A fenti képen az időközben belső udvar és az alaposan lerobbant homlokzat. ) A közelgő választásokra megébredve Tarlós csapata 2014-ben kidolgozott egy 3 milliárd forintos tervet, amelynek célja új közösségi terület nyitása volt a parkoló helyén, illetve a Merlin épületének teljes körű felújítása és kulturális hasznosítása.Egyikből se lett semmi. Tarlós István második ciklusa is anélkül telt el, hogy felszámolták volna az ingyen parkolást és kezdtek volna valamit a térrel.
