"Lengyelország azért fordult az EU Bíróságához, mert úgy ítélte meg, hogy a jogállamisági feltételrendszer túlmutat az alapszerződésekben rögzített jogi alapokon. Az ilyen hatáskörbővítést célzó lépéseket Varsó negatív módon értékeli" - írja az MTI a szóvivő szavait idézve.
Ezt a tendenciát Lengyelország, Magyarország, valamint több más uniós tagállam is következetesen veszélyesnek minősíti, mert szerintük alááshatja a jogbiztonságot az Európai Unióban - jelentette ki.
Felhívta a figyelmet mindazonáltal az ítélet indoklására, amely - szerinte egyértelműen - az Európai Tanács által a feltételrendszerről elfogadott előírások "csak szigorúan körülírt helyzetekben" alkalmazhatók, amikor az adott tagállamban észlelt szabálytalanságok "közvetlen hatással lennének az uniós költségvetés működésére".
Müller ezzel arra utalt, hogy az ítélet szerinti jogállamisági eljárás csakis akkor indítható meg, ha alapos a gyanú, hogy valamelyik tagállamban a jogállamiság elveinek megsértése vagy ennek kockázata komolyan fennáll, illetve ha ez "kellő mértékben és közvetlenül" érinti az uniós költségvetést, s az intézkedések kizárólag az uniós költségvetés végrehajtásával függhetnek össze.
Véleménye szerint az ítélet tehát az uniós költségvetés védelmére, nem pedig önmagában véve a jogállamisági elvek megsértésének szankcionálására irányul.
Újságírói kérdésre a kormányszóvivő kifejtette: az ítélet tükrében nincs jogi alapja annak, hogy a Lengyelországnak járó uniós pénzeszközöket felfüggesszék. Ebben az összefüggésben törvénytelennek nevezte, hogy Brüsszel még nem hagyta jóvá a koronavírus-járvány utáni lengyel helyreállítási tervet. A jóváhagyás késleltetését Müller politikai indíttatású lépésnek minősítette.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX 726,05 pontos, 0,72 százalékos csökkenéssel, 100 518,47 ponton zárt pénteken. 
