Miért pont most
A lengyel ügyészség két orosz légiirányítót vádol gondatlansággal, amiért az elnök gépét ködös repülőtéren hagyták leszállni. A lengyelek ki akarják hallgatni a két személyt, és ha bűnösnek találják őket, akár 8 év büntetést is kaphatnak. Szinte kizárt, hogy az oroszok beleegyeznének a kihallgatásba, ők már lezárták az ügyet.
A mostani lengyel aktivitás két okból is érdekes. Egyrészt a lengyeleken jól láthatóan elhatalmasodott az orosz-fóbia, és egyre gyakrabban húzogatják az orosz medve bajszát. Másrészt Lubitz szörnyű tette után ismét előkerülnek más teóriák is azzal kapcsolatban, mi történhetett a lengyel elnök gépén az utolsó percekben.
A lengyelek nem szándékossággal vádolják a légiirányítókat, hanem gondatlansággal. Csakhogy ez teljesen értelmetlen: a légiirányítók többször közölték a gép személyzetével, hogy Szmolenszk ködös, nem biztonságos a leszállás, menjenek inkább Minszkbe vagy Moszkvába. Végül a személyzet döntött úgy, hogy megpróbálják a leszállást, és ha 100 méteres magasságban nem ítélik biztonságosnak, továbbmennek.
Felelőtlen leszállás
Nos, a 100 méteres magasságnál valóban nem láttak semmit a ködben, a repülőtéren nem volt megfelelő irányítóberendezés, vagyis gyakorlatilag vakon repültek. Mégsem módosítottak 100 méternél, pedig itt már a gép is riasztott, hogy közel vannak a talajhoz. Nem is egyszer: innentől kezdve a riasztás folyamatos volt. Jóllehet a szmolenszki reptér nem volt beprogramozva a gép adatbázisába, így nem észlelhette a rendszer, hogy leszállás történik. Így a pilóták elvileg figyelmen kívül hagyhatták, de akkor is furcsa, hogy ilyen mélységben úgy süllyednek tovább, hogy nem látnak semmit.
Ráadásul a vizsgálatok szerint a süllyedés meredeksége is erősebb volt az indokoltnál (Lubitz direkt növelt rajta, talán mert félt, hogy a kapitánynak sikerül végül bejutni a fülkébe). Amikor 60 méterre voltak a földtől, végül elszánták magukat a leszállás megszakítására, de ez csak abból állt, hogy elhangzott a döntés, és a magassági kormánnyal próbálták vízszintesbe hozni a gépet. A Tupoljev viszont lomha jármű, a meredek ereszkedés szögét nem tudta ezzel rögtön korrigálni. Teljes gázt kellett volna adni, és kikapcsolni a robotpilótát. Egyik sem történt meg, értékes másodpercek vesztek el. Amikor meglátták a fák tetejét, hirtelen megtették a szükséges intézkedéseket, de ekkor már késő bánat volt. Egy méretes faág levágta a bal szárny felét, és innen már nem lehetett mit tenni.
Hányan voltak a fülkében?
Normál esetben azt mondhatnánk, hogy a pilóták gyakorlatlanok voltak, sokat hezitáltak, esetleg féltek az útvonal módosítástól és az ebből adódó késedelemtől, miután feletteseik (a légierő parancsnoka és maga az elnök, mint a hadsereg főparancsnoka) a gépen voltak. Igen ám, de az „air force one”-t, az elnöki gépet vajon rábízza-e valaki tapasztalatlan pilótára? Ha igen, az már maga a gondatlanság, sőt már önmagában gyanút vet arra, aki kiválasztja a pilótát.
A helyzet azonban ennél sokkal összetettebb, és itt adódik egy hasonlóság a Germanwings mostani esetével. Andreas Lubitz bezárkózott a fülkébe, hogy egyedül lehessen, és úgy hajthassa végre a 149-szeres gyilkosságot. A lengyel gépen viszont egy kisebb tömeg, négy ember tartózkodott a szűkös fülkében! A pilótákon kívül ott volt Andrzej Blasik, a légierő főparancsnoka, valamint a diplomáciai protokollszolgálat vezetője. Utóbbi a leszállás előtt kiment, de a főparancsnok végig ott maradt.
Ki vezetett?
Mit kereshetett ott Blasik az utolsó pillanatig? Jelenléte már eleve nyomást jelentett a pilótákra, hisz ott áll a főnök a nyakukon, kevésbé tudnak figyelni, idegesek, félnek tőle, nem merik 100 méternél azt mondani, hogy na most húzzunk innen. Utána pedig, mikor az utolsó lehetőség adódik, idegesen kapkodnak. És ez még a jobbik eset, de ez is elég szomorú a lengyelek szempontjából, hisz a légifőparancsnok vastagon hozzájárult a tragédiához. Ráadásul vérében alkoholt is találtak.
A másik lehetőség sokkal rosszabb. Olyan elmélet is napvilágot látott, hogy maga Blasik vezette a gépet a leszálláskor. Ha igen, miért? Ügyesebbnek képzelte magát, és odébb lökte a pilótát? Vagy, ahogy egy korábbi összeesküvés-elmélet szól, azért ült oda, hogy Andreas Lubitz módjára viselkedjen. Nem mintha őrült lett volna, korántsem. Egyszerűen csak hirtelen egy lehetőséget látott, hogy a maga elképzelése szerint segítsen a hazáján, pláne ha alkoholos befolyásoltsága erősen oldotta gátlásait.
A hazáért
Az esemény ugyanis nem sokkal az elnökválasztás előtt volt, és Kaczynski elnökségét igen ellentmondásosan ítélték meg. Sokan gondolták úgy, hogy agresszív, konfrontatív fellépésével sok kárt okoz az országnak, és jó lenne tőle megválni. Nos, itt egy hirtelen lehetőség adódhatott. És ez akkor is lehetséges, ha Blasik nem a pilótaülésben ült, hanem csak állt a pilóta mögött. Elég volt neki egy utasítást adni, amivel megzavarja a pilótát, vagy egy pillanatra a kormányhoz, a gázkarhoz, vagy a robotpilótához nyúlni. Korrekcióra már nem maradt idő.
Nos, hogy lehet-e realitása az elméletnek, vagy sem, az talán sosem derül ki. Mindenesetre úgy tűnik, sokkal több volt a hiba a gépen tartózkodók oldaláról, mint a légiirányítók részéről. Nem feltétlenül okos dolog lengyel részről az utóbbiakat piszkálni, mert ki tudja, mi van még az orosz kivizsgálók tarsolyában.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
