Donald Trump akkori amerikai elnök 2018. március 8-án írta alá azt a két proklamációt, amelyek alapján március 23-tól kezdve az acéltermékek behozatalát 25 százalékos, az alumíniumét pedig 10 százalékos pótvámmal sújtották. Az elnök az amerikai gazdaság érdekeivel és az amerikai nemzetbiztonság elsőbbségével indokolta döntését. Az Európai Unió tagadta, hogy exportja bármilyen biztonsági fenyegetést jelentene, és válaszul büntetővámokat vetett ki 2,8 milliárd euró értékű amerikai termékre. Az EU 2022-ben 2023. december 31-ig teljes mértékben felfüggesztette ezeket az intézkedéseket, hogy időt biztosítson a hosszabb távú megoldásra irányuló közös munkára.
A brüsszeli közlemény szerint az amerikai acél- és alumíniumtermékek importvámja felfüggesztésének meghosszabbítása az Egyesült Államokkal kötött megállapodás eredménye. A meghosszabbítás eredményeként az uniós acél- és alumíniumexportőrök évente mintegy 1,5 milliárd euró vámot takarítanak meg.
Az uniós vámok felfüggesztéséért cserébe az Egyesült Államok meghosszabbítja vámtarifáinak felfüggesztését a 2022 januárjában létrehozott vámkontingens-rendszerben tükröződő korábbi kereskedelmi volumenek tekintetében - írták. Ezen túlmenően Washington beleegyezett abba, hogy további kivételeket biztosít az uniós exportőrökre kivetett vámok alól. Az Egyesült Államoknak azonban még be kell fejeznie saját eljárásait annak érdekében, hogy 2024. január 1-jétől kiterjessze vámkontingens-rendszerét az uniós acél- és alumíniumexportra.
A vámintézkedések felfüggesztése biztonságot nyújt a vállalkozásoknak az Atlanti-óceán mindkét partján, megkönnyítve a kereskedelem zökkenőmentes áramlását - emelték ki.
(MTI)
Tbilisziben heves tiltakozás tört ki a törvényjavaslat miatt, amely előírná, hogy a szervezeteket, amelyeknek anyagi eszközei több mint 20 százalékát külföldről finanszírozzák, külföldi befolyásoló ügynökökként regisztráltassák. 
