A vilniusi parlament 2021 júliusában elfogadott egy jogszabályt, amely lehetővé teszi az összes, személyi okmányokkal nem rendelkező migráns fogva tartását legfeljebb hat hónapig, miközben korlátozza fellebbezési jogukat.
Az intézkedés célja az volt, hogy visszatartsa a migránsokat attól, hogy nagy számban keljenek át illegálisan a határon Fehéroroszországból.
Ingrida Simonyte litván miniszterelnök akkor azt mondta: a törvény megakadályozza, hogy a migránsok illegálisan továbbutazzanak az Európai Unió gazdagabb nyugati országaiba. Az alkotmánybíróság határozatában azzal érvelt, hogy bár a képviselőknek jogukban áll törvényt alkotni a migránsok őrizetbe vételéről rendkívüli helyzetekben, de az alkotmánnyal ellentétesen jártak el, mert a jogszabályban ellehetetlenítették az egyéni mérlegelés lehetőségét, és elvették a migránsok jogát a fellebbezéshez.
A testület szerint ezzel a törvényhozók "jobban korlátozták a szabadsághoz való jogot, mint amennyire az szükséges volt céljaik eléréséhez".
A döntés egy iraki állampolgár fellebbezésének eredménye volt, aki megtámadta a hat hónapos fogva tartását elrendelő határozatot. Kérelmét az alsóbb fokú bíróságok elutasították.
2021-ben több mint négyezer migráns érkezett a 2,7 millió lakosú Litvániába Fehéroroszországból, többségében iraki állampolgárok. A vilniusi kormány még ugyanazon év augusztusában elkezdte visszafordítani az összes migránst a határról, a litván parlament pedig 2023 áprilisában törvénybe is iktatta ezt a gyakorlatot.
Az amerikai elnök családja Kolozsváron is luxusingatlanokat épít. 
Csúcson a forint, mélyponton a kötvényhozamok: strukturális fordulat a magyar piacokon?
Szembeúszva a világpiaccal: miért esnek ilyen látványosan a magyar kötvényhozamok?
