Londonban már aggódnak

A City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja, a Barclays felzárkózó piacokra szakosodott közgazdászstábja a forint szerdai egésznapi árfolyampályáját vizsgáló késő esti elemzésében hangsúlyozta, hogy jóllehet a forintgyengüléshez hozzájárult a feltörekvő térségi fizetőeszközök általános gyengülése, de a piacok és az elemzők által hagyományosan figyelembe vett felzárkózó gazdaságok valutái közül a forint gyengült a legnagyobb mértékben.

Nem izgatja az MNB-t a forintárfolyam

A magyar gazdaság külső fizetési fundamentumai nem rosszak, a folyómérleg-egyenleg többletet mutat, az export növekszik, a gazdasági növekedés gyorsul, ám ha az MNB hitelessége megkérdőjeleződik, az mindezek ellenére is további árfolyam-volatilitáshoz és a helyi piacokon érvényesülő kockázati felárak emelkedéséhez vezethet - hangsúlyozták a Barclays elemzői.

A ház szerint az, hogy az MNB a forintra nehezedő nyomás ellenére ugyanolyan mértékű kamatcsökkentést hajtott végre a héten, mint januárban, vagy azt jelenti, hogy a jegybankot nem nyugtalanítja a jelenlegi forintárfolyam, vagy azt, hogy megítélése szerint egy 0,15 százalékpontos kamatcsökkentés a piac számára nem jelent érdemi lépést.

Voltak jelek a csökkentésre

Bárhogy is legyen, már a mostani kamatcsökkentés előtt voltak olyan jelek a piacon, amelyek arra vallottak, hogy az MNB enyhítési ciklusát már nem támasztja alá a magyar kockázati alapmutatók javulásával kapcsolatos piaci érzet - fogalmaznak a Barclays elemzői.

A ház szerint e jelek között volt, hogy a helyi állampapír-piaci hozamok nem csökkentek az infláció legutóbbi lassulása ellenére sem, ami azt mutatja, hogy a piaci szereplők - éppen a forint gyengülése miatt - az infláció gyorsulásától tartanak. E jelek közé tartozott emellett az is, hogy a külföldi befektetők január közepe óta 400 milliárd forintnál valamivel nagyobb értékben adtak el állampapírokat a magyar piacon - fejtegetik szerdai elemzésükben a Barclays szakértői.

Nem várható kamatemelés

A ház szerint a magyar folyómérleg jelentős - a hazai össztermék (GDP) 3 százaléka körüli - többlete sem elégséges a forint megvédéséhez vagy a kockázati felárak kordában tartásához, ha a piac úgy érzékeli, hogy a monetáris politika szükségtelen kockázatokat vállal. Az valószínűtlennek tűnik, hogy az MNB hirtelen hátraarcot csinál és kamatemelésbe kezd, mivel a gazdasági növekedés még mindig lanyha.

Megpróbálhat ugyanakkor valamelyes átmeneti támogatást adni a forintnak devizapiaci intervencióval, a további kamatcsökkentések kizárására utaló nyelvezettel, vagy a nagy tömegű forintlikviditás egy részének felszívásával a bankközi piac rövid távú kamatainak emelése végett - áll a Barclays szerdai elemzésében.

További forintgyengülést is elviselne az MNB

Más nagy londoni házak ugyanakkor úgy vélekednek, hogy az MNB valamelyes további forintgyengülést még tolerálna, mielőtt módosítaná monetáris politikáját.

A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni elemzői a héten végrehajtott MNB-kamatcsökkentést kommentálva vélekedtek, hogy az enyhítési ciklus leállításához 315-320 forint/euró feletti árfolyamok kellenének, a monetáris politika szigorítására pedig csak szélsőséges piaci volatilitás és rekord gyenge forintárfolyam szorítaná rá az MNB-t.

Az e héten végrehajtott 0,15 százalékpontos MNB-kamatcsökkentés előtt a szélesebb citybeli elemzői konszenzus mindazonáltal azt valószínűsítette, hogy a legutóbbi hetek forintgyengülése és a feltörekvő piacokkal kapcsolatos befektetői kockázatkerülés már most az enyhítési ütem mérséklésére készteti az MNB-t.

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden egy interjúban azt mondta: el kell telnie néhány napnak, hogy kiderüljön, hogyan hatott a magyar gazdaságra az újabb kamatcsökkentés. A kamatdöntés előtt Varga Mihály úgy nyilatkozott, bízik abban, hogy a monetáris tanács értékeli a kialakult szituációt, és felelős döntést hoz - ezt sokan úgy értékelték, hogy az eddigi kamatcsökkentési tempó lassítására biztatja a miniszter a jegybankot.