Matolcsy György jegybank elnök a kamatcsökkentési ciklus befejezésekor azt nyilatkozta, hogy tartós tartásra, vagyis arra rendezkedik be az MNB, hogy 2,1 százalékon tartja a jegybanki alapkamatot 2015 végéig. Ennek ellenére a UBS bankcsoport közgazdászai azzal számolnak, hogy az MNB jövőre 0,9 százalékponttal fogják jövőre emelni az alapkamatot. 2015-2016-os időszakra szóló átfogó prognózisukban közölték: az idei évre 3,1 százalékos, jövőre 2,2 százalékos, 2016-ban 2,4 százalékos növekedést várnak a magyar gazdaságban.
Külső hatások miatt emelhetnek
A ház szerint a magyar hazai össztermék (GDP) idei növekedését több egyszeri tényező is hajtotta. A háztartások elkölthető jövedelmi hányadát a közműdíj-csökkentésekből eredő dezinfláció duzzasztotta, az autóipari kapacitásbővülés élénkítette az ipari termelést. Ehhez járult a választások előtti lazább költségvetési politika, és az előző, 2007-2013-as európai uniós költségvetési ciklusból származó EU-folyósítások felhasználásának gyorsítása, amely lendületet adott a beruházásoknak. A UBS londoni közgazdászai szerint 2015-ben ezek a hatások már halványulnak, emellett a lanyha euróövezeti teljesítmény és a szigorodó magyar költségvetési politika is lassítja majd a magyar gazdaság növekedési ütemét.
A ház ugyanakkor azzal számol, hogy az MNB jövőre 0,9 százalékponttal 3 százalékra, 2016 végéig további 0,5 százalékponttal 3,5 százalékra emeli alapkamatát a jelenlegi 2,10 százalékról. Ennek a piaci várakozásokat jóval meghaladó előrejelzésnek az alapja a UBS azon prognózisa, hogy az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve 2015 második negyedében végrehajtja első kamatemelését, a tízéves amerikai kincstárjegy hozama 3,5 százalékig emelkedik 2015 végére, miközben az eurójegybank (EKB) nem kezd tényleges mennyiségi enyhítésbe.
A UBS elemzői azzal számolnak, hogy ebben a környezetben a forint és a magyar kötvénypiac 2015 közepén portfóliótőke-kiáramlási nyomás alá kerül. Ráadásul 2015 második felétől valószínűleg az infláció is gyorsulni kezd, és mindez várhatóan kamatemelésre készteti az MNB-t - jósolták pénteki előrejelzésükben a UBS londoni szakértői.
Más londoni ház pedig éppen kamatcsökkentésre számít
A magyar gazdaság növekedésének lassulását más nagy londoni házak is jósolják, az MNB várható kamatpályájának citybeli megítélése azonban nem egyértelmű; vannak kamatcsökkentéssel számoló előrejelzések is.
A JP Morgan globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének közgazdászai a felzárkózó térségről összeállított novemberi prognózisukban szintén a magyar gazdaság növekedésének lendületvesztését valószínűsítették, arra a véleményükre hivatkozva, hogy a választások előtti erőteljes költségvetési beruházás-ösztönzés hatásai gyengülnek, és a járműiparból is "fogy a gőz". Jövőre várhatóan a devizahiteleseknek járó visszatérítésből eredő fogyasztási többlet, valamint az MNB kiterjesztett növekedési hitelprogramja lesz a magyar gazdaság fő hajtóereje, de ezek sem lesznek elégségesek ahhoz, hogy 3 százalék felett maradjon az éves GDP-növekedési ütem - vélekedtek a JP Morgan londoni elemzői.
A ház ennek alapján 2015-ben 2,2 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban az idei évre valószínűsített 3,3 százalékos bővülés után.
A JP Morgan közgazdászai szerint a magyar gazdaság növekedési ütemének lassulása, az MNB célszintje alatti infláció és az EKB várható további monetáris enyhítési lépései miatt megnőtt a valószínűsége annak, hogy a magyar jegybank 2015 elején újabb kamatcsökkentéseket hajt végre.
A City egyik legnagyobb befektetési bankja, a Barclays felzárkózó piacokkal foglalkozó elemzői közölték legutóbbi értékelésükben, hogy a ház "más véleményen van", mint az MNB monetáris tanácsa, amelynek alapállása és nyilatkozatai hosszú távú kamattartásra utalnak. A Barclays elemzői azt valószínűsítették, hogy a magyarországi inflációs környezet és a romló euróövezeti kilátások végül ráveszik az MNB-t a kamatcsökkentési ciklus újraindítására, akár már 2015 első negyedében.
Ha a magyar jegybank a következő inflációs jelentésekben a gyenge adatok miatt lefelé korrigálja 2015-re és 2016-ra szóló prognózisait, az megteremtené a lehetőséget a további kamatcsökkentésekhez - vélekedtek a Barclays közgazdászai.
Január elején még 415 forintot kellett adni egy euróért, most már „csak” 406-ot. A pezsgőbontással azért még várunk. 
