|
| Donald Trump és Hillary Clinton az elnökjelöltek első tévés vitáján. (EPA/JUSTIN LANE) |
Ma ül össze az elektorok tanácsa, hogy döntsenek Amerika sorsáról, a választások után ugyanis végül ők döntenek arról, hogy ki ülhet az elnöki székbe. A Reuters cikke szerint ezt a rutin, már-már formaságnak számító szavazást most azonban számos politikai konfliktus is árnyékolja. Ettől ugyanakkor Clintonnak még nem lesz nagyobb esélye, hogy az 538 elektor végül megfelelő arányban mellette tegye le a voksát.
A problémát az oroszok kavarták, mint kiderült, orosz hackerek szivárogtatták ki Clinton e-mailjeinek egy részét annak érdekében, hogy a választásokon Trump malmára hajtsák a vizet – az amerikai titkosszolgálat szerint erre maga Putyin adott parancsot. Az ügy kipattanásával a demokraták arra bíztatták az elektorokat, hogy ne az általuk képviselt állam „színének” megfelelően szavazzanak. Még ha így is történik, nagyon sokaknak kéne visszalépni, hogy Clinton kerüljön ki győztesen: az elnöki poszt elnyeréséhez 270 elektorra van szüksége a jelölteknek, Trumpnak összesen 306 lett, 30 államból.
|
Európai és amerikai belharcok Putyin miatt: nyárig tarthatnak a szankciók A Brexit népszavazás, Trump győzelme és a nacionalista erők európai felemelkedése óta az Unió gyakorlatilag egy béna kacsa és kérdések hosszú sorában lett reménytelenül megosztott. Merkel és Hollande attól tart, hogy Trump átnyúl a fejük felett és kiegyezik Putyinnal. Mindez Berlin és Párizs félelmei szerint akár az EU, sőt a NATO széteséséhez is vezethet. Káncz Csaba jegyzete. >>> |
A német kormány alaposan megvizsgálja a Nemzetközi Büntetőbíróság elfogatóparancsát, amelyet Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök és volt védelmi főnöke ellen adott, de nem tesz további lépéseket addig, amíg ők nemterveznek németországi látogatást. 
