Ma toronyházat, bentlakásos iskolát és gyermekkórházat támadtak Herszonban az oroszok

• Az orosz erők hétfő délelőtt egy toronyházat, egy bentlakásos iskolát és egy gyermekkórházat támadtak meg Herszon városában, aminek következtében egy ember, az elmúlt nap folyamán pedig hárman haltak meg a térségben - közölte Jaroszlav Janusevics, Herszon megye kormányzója. A tisztségviselő hozzátette, hogy az elmúlt nap során az orosz hadsereg kilencven alkalommal támadta meg Herszon megyét harckocsikkal, aknavetőkkel és rakéta-sorozatvetőkkel. Ezen belül 21-szer lőtték a megyeszékhelyet, Herszont. A város lakónegyedeit is csapás érte. Megjegyezte, hogy az oroszok célzott lövést adtak le a Nemzetközi Vöröskereszt épületére, a városi kórházra, a fogyatékos gyermekek rehabilitációs központjára, egy hajógyárra, egy létfontosságú infrastrukturális létesítményre és a lakóépületekre. A halálos áldozatok mellett 14 lakos szenvedett különböző súlyosságú sérüléseket.

• Olekszandr Sztaruh, Zaporizzsja megye kormányzója arról adott hírt, hogy hétfőre virradó éjjel az orosz erők rakétacsapást mértek Zaporizzsja városra és peremvidékére, a támadás következtében öt civil, köztük két gyermek megsebesült. Kirilo Timosenko, az ukrán elnöki iroda helyettes vezetője nyilvánosságra hozta, hogy egy rakéta egy ötemeletes lakóház mellett csapódott be, ennek következtében sérült meg az említett öt helyi lakos, köztük egy 9 és egy 15 éves gyermek.

• Ukrán hivatalos források szerint Dnyipróban egy kilencemeletes házat ért találat. A támadásban elhunytak száma hétfőre negyvenre nőtt, mintegy harminc ember eltűnt, 75-en megsebesültek, köztük 14 gyerek.

• Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő hétfőn tagadta hogy az orosz hadsereg csapást mért lakóépületekre. Közölte: a dnyiprói lakóház egy ukrán légvédelmi rakéta miatt omlott össze. Peszkov arra utalt, hogy Olekszij Aresztovics, az ukrán elnöki hivatal vezetőjének állományon kívüli tanácsadója szombat este azt mondta, hogy a ház egy része azért omlott össze, mert rázuhant az ukrán légvédelmi erők által lelőtt orosz rakéta.

• Mikola Olescsuk altábornagy, az ukrán légierő parancsnoka azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erőknek nincs olyan eszközük, amely alkalmas lenne az olyan, H-22-es orosz szuperszonikus rakéták lelövésére, mint amilyen a dnyiprói lakóházat eltalálta.

• Elítélte az orosz légierő szombati támadásait az ukrán városok ellen az Európai Unió külügyi szóvivője hétfőn. A hétvégén újabb orosz rakéták csapódtak be ukrán városokban, köztük Dnyipro egyik lakóépületébe. Oroszország továbbra is embertelen arcát mutatja és brutális rakétaterrort alkalmaz - mondta Peter Stano az Európai Bizottság brüsszeli sajtótájékoztatóján. Hozzátette: az ilyen műveletek háborús bűnöknek minősülnek, nem maradhatnak büntetlenül. „Az oroszok barbár akciói megerősítik az EU-t abbéli elhatározásában, hogy elszámoltassa a háborús bűnösöket és tovább támogassa az ukrán népet” – tette hozzá. Közölte: az ukrajnai civil célpontok elleni hétvégi orosz támadás, „újabb példa arra, hogy az orosz rezsim tovább kívánja fokozni a feszültséget a konfliktusban.” Az EU-ban tárgyalások folynak arról, hogyan kezeljék Oroszország folyamatos agresszióját, és hogyan reagáljanak az eszkaláció legújabb jeleire – mondta Peter Stano.

• Az ukrán erők továbbra is védik a Donyeck megyei Szoledart és környékét. „Ukrajna keleti része továbbra is az agresszor fő támadási iránya. Az ellenség a fő támadást Bahmut felé összpontosította, beleértve Szoledar térségét, ahol harcok folynak. Az ukrán egységek továbbra is védik magát a várost és annak peremvidékét is” – fogalmazott az ukrán szóvivő.

• Az orosz védelmi minisztérium a múlt héten bejelentette Szoledar bevételét. Kijev ezt cáfolta: az ukrán vezérkar szerint az orosz csapatok komoly veszteségeket szenvedtek a Bahmuttól mintegy 15 kilométerre fekvő városnál.

• Jurij Ihnat, az ukrán légierő szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy az orosz hadseregnek kevesebb mint száz Iszkander rakétája maradt, ezért az oroszok egyre gyakrabban használják az Sz-300-as és az Sz-400-as rakétákat ukrajnai földi célpontok megsemmisítésére, holott ezek a rakéták légiharcra, azaz levegőben lévő célpontok megsemmisítésére tervezett légvédelmi rakéták. Ez arra utal szerinte, hogy kevés a ballisztikus rakétájuk. Megjegyezte, hogy az Sz-400-as egy új rendszer, amelyre az oroszok nagyon büszkék. Hatótávolsága több száz kilométer. „Az ilyen rakéták megsemmisítéséhez nyugati rendszerekre van szükség, vagy közvetlenül azokon a pozíciókon kell megsemmisíteni őket, ahonnan a csapásokat indítják” – emelte ki a szóvivő. Elmondta, hogy Sz-300-as rakétákból jelentős tartaléka van még Oroszországnak, továbbá több száz H-22-es rakétája is van. Utóbbiból a szóvivő szavai szerint a háború kezdete óta az oroszok több mint 210-et lőttek ki ukrán területre, melyekből az ukrán légvédelemnek egyet sem sikerült megsemmisítenie. Ihnat ismételten leszögezte, hogy H-22-eseket csakis nyugati modern rendszerek – mint például Patriot légvédelmi rakéták – képesek megsemmisíteni, az Ukrajnában jelenleg rendelkezésre álló eszközök nem.

• Hadifoglyok, köztük elsősorban a sebesültek Oroszország és Ukrajna közötti cseréjéről, valamint a törökországi gázközpont kialakításáról tárgyalt telefonon más témák mellett Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök. A prioritások között szerepel az együttműködés az energiaágazatban, beleértve az orosz földgázszállításokat és egy regionális gázközpont létrehozását Törökországban. Erdogan ismételten kifejezte készségét a közvetítésre az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktus megoldásában.

• Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője információs manipulációnak nevezte azokat a híreszteléseket, amelyek szerint konfliktusos a Wagner katonai magánvállalat és az orosz védelmi minisztérium viszonya.

• Égni fognak a Nagy-Britannia által leszállítani tervezett Challenger 2 harckocsik is, a "különleges hadművelet" el fogja érni az összes célját - jelentette ki hétfőn Moszkvában Dmitrij Peszkov, az orosz elnök szóvivője.

• Nemcsak Ukrajna, hanem egész Európa sorsa is eldől Oroszország Ukrajna elleni háborújában, ezért a német kormánynak minden lehetséges módon, így páncélozott szállító harcjárművekkel is támogatnia kell a szabadságért küzdő országot - jelentette ki a lengyel kormányfő hétfőn Berlinben. Mateusz Morawiecki elvetette a hidegháború vége óta folytatott európai Oroszország-politika alapvetését, a közeledést, valamint a demokratikus és piacgazdasági irányú változások ösztönzését a kereskedelmi kapcsolatok erősítése révén. Mint mondta, "az ördöggel cimborál", aki megállapodásokat köt Oroszországgal. Ukrajnát "az európai túlélés" érdekében is támogatni kell, hiszen Ukrajna az orosz támadás elleni védekezéssel "a szabadságért és a jövőnkért" is küzd. Ezért a német kormánynak minden "létfontosságú" fegyverrel segítenie kell az ukrán haderőt, így "nem maradhatnak a raktárakban" a páncélozott szállító harcjárművek sem. A lengyel kormány a napokban jelezte, hogy egy harckocsizászlóalj - egy 14 járműből álló egység - erejéig Leopard-2 típusú német harcjárművekkel is támogatná Ukrajnát, ha más országok is csatlakoznak a kezdeményezéshez. Lengyelország után Finnország és Spanyolország is jelezte, hogy hajlandó átadni Leopardokat Ukrajnának. A Lepodard-2 a világ legerősebb páncélozott szállító harcjárművének számít. A német sajtóban idézett szakértői vélemények szerint ilyen járművek megjelenése nagy számban jelentősen befolyásolhatja a háború menetét.

(MTI, Reuters)