Mintegy 10-15 százalékponttal előzheti meg Emmanuel Macron francia elnök Marine Le Pent, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltjét a választások mai, második fordulójában
- derül ki a legutóbbi közvélemény-kutatásokból.
Vezet Macron...
A Politico által összesített adatok szerint Macron a voksok 55, Le Pen 45 százalékára számíthat. Ez számottevő, ugyanakkor jóval kisebb különbség, mint a 2017-es elnökválasztáskor: akkor a centrista politikus 33,2 százalékponttal előzte meg nacionalista-antiglobalista kihívóját.
A The Guardian által a kampány utolsó napján, pénteken közölt felmérés 15 százalékpontos előnyt mutat Macron javára, egy másik aktuális felmérés pedig 11 százalékpontos győzelmet valószínűsít számára.
Emlékeztetőül: az első fordulóban, április 10-én Macron 27,8, Le Pen 23,2 százalékon végzett – a Nemzeti Tömörülés jelöltje alig több mint egy százalékkal előzte meg a radikális baloldali Jean-Luc Mélenchont, és jutott be így a második fordulóba.
A Politico összesítése szerint az elmúlt egy évben Macron csaknem folyamatosan tartotta mintegy 10 százalékpontos előnyét Le Pennel szemben, március elején, az orosz-ukrán háború kitörése után pedig még növelte is azt.
Április első felében ugyan csökkenni kezdett a különbség, de az elmúlt hetekben visszaállt a „korábbi rend” – azaz Macron továbbra is egyértelműen vezet.
Győzelmét valószínűsíti az is, hogy Mélenchon szavazói feltehetően nem fognak átpártolni Le Penhez a második fordulóban: a jelenlegi elnököt fogják támogatni vagy otthon fognak maradni. Le Pen Eric Zemmour szavazóira számíthat – a radikális jobboldali politikus 7 százalékot kapott április 10-én –, de ez önmagában kevés lenne a sikerhez.
... de még nem pezsgőzhet
Ezzel együtt még korai pezsgőt bontania Macronnak:
a választók negyede ugyanis még nem döntött, kire fog szavazni, és a részvételi arány is kisebb lehet az öt évvel ezelőttinél.
Ami a politikai tartalmakat illeti: míg gazdasági és környezetvédelmi kérdésekben, valamint a Covid-járvány és az orosz-ukrán háború ügyében inkább a jelenlegi elnököt támogatják a franciák – a háborút tekintve például 10-ből 7 francia helyesli Macron politikáját –, addig a nyugdíjak, a migráció és a biztonság kérdésében Le Pennek áll a zászló.
A nacionalista politikusasszony régóta hangoztatja, hogy vissza kell szorítani a bevándorlást, mert az szerinte a francia nemzet létét veszélyezteti.
Érdekesség ugyanakkor, hogy kampányában most mégsem a migrációra, hanem az emelkedő megélhetési költségekre, az életszínvonalra koncentrált. A választókat is ez a téma érdekelte leginkább, és ebben a kérdésben a többségük (57 százalék) inkább Le Penben bízik.
Kinek örülne jobban Orbán Viktor?
Ami a magyar vonatkozásokat illeti, Orbán Viktor ideológiailag egyértelműen Le Penhez áll közelebb: például mindketten élesen elutasítják a migrációt és a nemzetek Európáját favorizálják.
Ugyanakkor a magyar kormányfő már bebizonyította, hogy a centrista-liberális Macronnal is hajlandó összefogni, ha épp úgy kívánják érdekei: 2019 nyarán például közös erővel fúrták meg Manfred Webert, az Európai Néppárt csúcsjelöltjét, aki az Európai Bizottság elnöke szeretett volna lenni.
Tavaly ősszel Orbán Viktor Le Pent és Macront is fogadta Budapesten.
Le Pen asszonynak hatalmas érdemei vannak, hogy a föderális Európával, migrációval és globalizációval szemben kritikus és megkerülhetetlen szereplővé vált az ő politikai tábora (…) a szuverenistáknak a tábora egy megkerülhetetlen erővé vált az európai politikában, és mi is nemzetállamokra épülő Európát szeretnénk látni
-mondta a magyar kormányfő Le Pennel folytatott tárgyalása után.
Macron a V4-csúcsra érkezett a magyar fővárosba, de külön is egyeztetett Orbán Viktorral. Kijelentette: egyes kérdésekben (jogállamiság) nem értenek egyet, de mindketten lojális partnerek és Európa-pártiak.
Pragmatikus kapcsolat van a két vezető között
- mondta akkor lapunknak Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő.
Visszatérve a választásokra, a szavazófülkék reggel 8-tól este 7-ig (a nagyvárosokban este 8-ig) lesznek nyitva, a tengerentúli területeken pedig már szombaton elkezdődött a szavazás.
Túszejtés vagy pénzmosás? 
