|
| Ursula von der Leyen a néppárti frakció ülése előtt Strassbourgban tegnap – befigyel Manfred Weber. EPA/PATRICK SEEGER |
Hatalmas papírlapokat hozatott Emmanuel Macron francia elnök kedden, a maratoni EU-csúcs utolsó etapja előtt a francia delegáció szobájába az Európai Tanács épületében Brüsszelben.
Macron javasolta
Az egyikre egy olyan vázlatot skiccelt fel, amelyen a szociáldemokrata csúcsjelölt, Frans Timmermans neve szerepelt, a másikra egy olyat, amelyen a néppárti Ursula von der Leyené. Ezt követően bevitte a lapokat António Costa portugál és Pedro Sánchez spanyol kormányfővel tartott találkozójára – emlékezett vissza a történtekre egy hivatalnok, aki jelen volt a teremben.
Sajtóhírek szerint Macron volt az is – nem pedig Angela Merkel –, aki a német védelmi minisztert javasolta az Európai Bizottság élére. Állítólag már a múlt héten bedobta a nevét, a jelöléséről szóló tervet pedig a német kancellár egyetértésével terjesztette elő.
De a V4-ek is kellettek
A francia delegáció termében történtek ugyanakkor azt is megerősítik, hogy kedden még Timmermans is az esélyesek között volt. A Politico szerint azonban akkor világossá vált, hogy a Visegrádi országok és Olaszország sikeresen blokkolták a szociáldemokrata jelöltet, és beálltak a német védelmi miniszter mögé.
A V4-ek támogatása volt az a pillanat, amikor von der Leyen jelöltsége valósággá vált
– írta a brüsszeli hírportál.
Így történhetett meg – tesszük hozzá –, hogy az ideológiai szempontból két külön bolygón élő „ősellenség”, Emmanuel Macron és Orbán Viktor hirtelen egy oldalon találta magát, ráadásul nem először. Másfél héttel korábban ugyanis Macron a magyar (és további kilenc) kormányfővel közösen golyózta ki a jelöltek sorából a néppárti csúcsjelöltet, Manfred Webert.
Csak Merkel tartózkodott
A meglepetésember von der Leyen jelölését végül az összes uniós állam- és kormányfő megszavazta, Angela Merkel kivételével. Persze a német kancellár sem önszántából tartózkodott, hanem azért, mert a koalíciós partner szociáldemokraták világossá tették: nem támogatják a kereszténydemokrata politikust.
Ez persze uniós szinten már nem számított, az amúgy is rogyadozó német kormánykoalíciót viszont végleg megroppanthatja.
De ki az az Ursula von der Leyen? Mit csinált eddig, és mi várható tőle?
Brüsszeli gyökerek
1958-ban született Brüsszelben egy magasrangú német uniós diplomata, egyben Alsó-Szászország egykori miniszterelnöke, Ernst Albrecht gyermekeként. Diákként a brüsszeli European Schoolba is tanult, ami eleve jó pont lehetett az uniós vezetőknél. Azzal pedig, hogy a német és az angol mellett franciául is folyékonyan beszél, Macronnál vágódhatott be.
Serdülő éveit már Németországban töltötte. Eleinte közgazdaságtant tanult, később orvostanhallgató, majd nőgyógyász lett. 1986-ben férjhez ment egy dúsgazdag német arisztokrata-család leszármazottjához, Heiko von der Leyenhez, akitől hét gyermeke született.
Merkel hű fegyverhordozója
Ami a politikai pályafutását illeti, 1990-ben lépett be a Kereszténydemokrata Unióba (CDU); 2003-ban Alsó-Szászország parlamentjének képviselője, majd a tartományi kormány szociális minisztere lett.
2004-ben beválasztották a CDU országos elnökségébe – amelynek máig tagja –, 2005-ben pedig az első Merkel-kormányba. A kancellár bizalmát azóta is élvezi. 2009-ig családügyi, 2009 és 2013 között munkaügyi és szociális miniszter volt, 2013 óta pedig a védelmi tárcát vezeti. A Spiegel szerint ő a Merkel-kabinet egyik legtapasztaltabb tárcavezetője, akinek komoly politikai súlya van.
Botrányos Bundeswehr
Tevékenységének megítélése ugyanakkor ellentmondásos, legalábbis ami a védelmi miniszterségét illeti. Martin Schulz volt alkancellár, a Német Szociáldemokrata Párt egykori elnöke egyenesen a kormány leggyengébb miniszterének nevezte, és furcsállotta, hogy ilyen teljesítménnyel az Európai Bizottság elnöke lehet.
Munkásságát ugyanakkor nem csak a politikai ellenfelek kritizálják.
A hadseregnek jó hír, hogy elmegy. Minisztersége igen kemény éveket jelentett a fegyveres erők számára
– mondta egy CDU-s parlamenti képviselő a Financial Timesnak. Minisztériuma általában negatív kontextusban került fel a német lapok címoldalára – kétes módon odaítélt tanácsadói szerződések, méregdrága hajófelújítás, a hadsereg (Bundeswehr) rossz állapota, krónikus emberhiány –, és állítólag a tábornokok sem rajongtak érte.
Erősségei közé sorolják ugyanakkor, hogy nagy tapasztalattal és kiváló nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, magabiztosan mozog Brüsszelben és a NATO-ban, valamint ápolta a közép- és kelet-európai kapcsolatait is.
Német-magyar fegyverbiznisz
De mit jelenthetne a megválasztása a magyar kormány számára?
Védelmi miniszterként nem járt hivatalos látogatáson Magyarországon, de aligha ápol rossz viszonyt az Orbán-kormánnyal, gondoljunk csak a magyar kormány és a német hadiipar között a közelmúltban kötött üzletre
– mondta a Privátbankár.hu-nak egy diplomáciai forrás.
Az Orbán-kormány tavaly decemberben jelentette be, hogy negyvennégy Leopard 2 nehéz harckocsit és huszonnégy PzH 2000 önjáró löveget vásárol a müncheni Krauss-Maffei Wegmann vállalatcsoporttól. Ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb volumenű hazai szárazföldi haditechnikai beszerzése.
Liberálisabb Webernél
Ez természetesen korántsem jelenti azt, hogy von der Leyen és az Orbán-kormány viszonya felhőtlen lesz – már csak azért sem, mert a német politikusasszony a CDU kevésbé konzervatív szárnyához tartozik. Pártolja például az azonos neműek házasságát és az Európai Unió szorosabbra fűzését: szerinte a közös valuta nem elég, politikai unióra van szükség.
A célom az Európai Egyesült Államok – a mintát az olyan föderális államok jelentik, mint Svájc, Németország és az USA
– jelentette ki 2011-ben. A migrációs válság csúcspontján, 2015 szeptemberében pedig élesen kritizálta a magyar kormányt amiatt, mert az könnygázt és vízágyút vetett be a határt megrohamozó menedékkérők ellen.
Úgy tűnik tehát, hogy von der Leyen számos szempontból liberálisabb elveket vall az Orbán-kormány által kikosarazott Webernél – ezért is morbid kissé, hogy a magyar kabinet hatalmas győzelemként tálalja a jelölését.
Az ezzel kapcsolatos kérdéseinkre Gulyás Gergely tegnap a Kormányinfón azt válaszolta: a magyar kormánynak az a fontos, hogy az új elnök hagyja meg a tagállamok döntési szabadságát. A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint von der Leyen mindenképpen jobb elnök lesz Jean-Claude Junckernél, és elnöksége idején csökkenhet a Magyarországra nehezedő brüsszeli nyomás.
Megölték a csúcsjelölti rendszert
Az persze még nem biztos, hogy valóban ő lesz az Európai Bizottság elnöke, ahhoz ugyanis az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia. Márpedig az EP-ben nagy a felzúdulás amiatt, hogy a Tanács félretolta a csúcsjelölti rendszert, amely a választás demokratikusabb voltát hivatott biztosítani, és mind Timmermanst, mind Webert ejtette. A Néppárt hoppon maradt csúcsjelöltje pártja strasbourgi ülésén csak annyit mondott:
Macron és Orbán megölte a csúcsjelölti rendszert.
Videókommentárunk a témában:
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
