Emmanuel Macron látogatásának fő célja az volt, hogy bebiztosítsa a közép-európai országok támogatását a francia uniós elnökség fő témáival (uniós migrációs paktum, klímavédelem, uniós katonai védelmi képességek növelése stb.) kapcsolatban,
- írta a Politico a francia elnök tegnapi budapesti vizitje után.
Mindenkinek jól jött
Hasonlóan vélekedett lapunk kérdésére Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő a találkozó előtt:
Emmanuel Macron számára nagyon fontos a januártól kezdődő francia uniós elnökség. Mivel kevés ideje van a bizonyításra – jövő áprilisban elnökválasztások lesznek Franciaországban –, sürgősen kellenek neki a szövetségesek, például a Visegrádi Négyek (V4-ek).
Mint ismert, 2007 után most először járt francia elnök hivatalos látogatáson Magyarországon. Emmanuel Macron külön-külön egyeztetett Áder János államfővel és Orbán Viktor miniszterelnökkel, részt vett a V4-ek csúcsértékezletén, ugyanakkor találkozott a hazai ellenzék vezetőivel is, és ellátogatott Heller Ágnes filozófus sírjához.
A magyar kormányfő akár komoly fegyverténynek is tekintheti, hogy újabb uniós nagyhatalom elnökét sikerült Magyarországra csábítania (korábban Angela Merkel – ma már csak egykori – német kancellár látogatott el többször Budapestre), még akkor is, ha Emmanuel Macron mind a 26 uniós tagállamba szeretne ellátogatni jövő áprilisig. (Ekkor tartják ugyanis az elnökválasztásokat Franciaországban – a szerk.)
Ha az érdekek úgy kívánják
A Politico emlékeztet arra, hogy Orbán és Macron hivatalosan a politikai spektrum két ellentétes szélén áll:
A magyar vezető egy új, pán-európai szövetséget szeretne létrehozni nacionalista és euroszkeptikus pártokból. Macron pártja, a Köztársaság lendületben ugyanakkor az Újítsuk meg Európát progresszív mozgalom központi eleme, és szövetségben áll néhánnyal Orbán leghangosabb hazai ellenfelei közül.
Ugyanakkor – teszik hozzá – a két vezető nagyrészt kerülte a nyilvános civakodást, és a kulisszák mögött együttműködött európai szinten, ha érdekük éppen úgy kívánta. Bár Orbán Viktor többször is kritizálta a francia elnököt migrációs politikája miatt, az elmúlt években a közös nevezőt is próbálta hangsúlyozni. (Utóbbira a tegnapi közös sajtónyilatkozat során is kitért.)
2019 után az együttműködés irányába mozdult el a viszony. Ez az uniós csúcsjelölti rendszer közös megfúrásában csúcsosodott ki
- mondta ezzel összhangban Soós Eszter Petronella. 2019 nyarán többek között Orbán Viktor és Emmanuel Macron akadályozta meg a néppárti csúcsjelölt, Manfred Weber megválasztását az Európai Bizottság élére. (Helyette Ursula von der Leyen lett végül az a személy, akit mindenki el tudott fogadni.)
Mi lesz az EU-pénzekkel?
Ezzel együtt Macron és Orbán tegnap részletesen megvitatták a jogállamisági vagy éppen a korrupciós kérdéseket, és nem rejtették véka alá, hogy több kérdésben nem értenek egyet. A francia elnök szerint a magyar kormány már nem fog engedni mindebben az áprilisi választásokig.
Sőt, Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője azt is mondta:
az ellenzék vezetőivel folytatott találkozón Macron „határozott ígéretet tett arra“, hogy még a francia elnökség alatt – azaz 2022. január és június között – bevezetik majd az uniós pénzek megvonását is lehetővé tévő jogállamisági mechanizmust.
A mechanizmus megindítása valóban reális lehetőség, az azonban kizárt az általunk megkérdezett szakértők szerint, hogy a jövő tavaszi választásokig a szankciók is megszülessenek Magyarországgal szemben.
Macron tehát szóvá tette a problémás ügyeket, ugyanakkor azt is megemlítette, hogy mindketten lojális partnerek és Európa-pártiak. A Politico azt is megjegyzi, hogy a tegnap esti sajtótájékoztatón a két vezető testbeszédével is gesztust tett a másik irányába – gyakran egymásra néztek, miközben beszéltek.
A France 24 szintén a közös nevezőt emelte ki: bár – mint írják – Macron elismerte a politikai nézetkülönbségek meglétét, többször is megismételte, hogy Franciaország hajlandó „együtt dolgozni Európáért” Magyarországgal. Az Euractiv szintén a békülékeny hangnemet hangsúlyozta.
A Spiegel viszont a jogállamisági kérdéseket tolta előtérbe: Macron világossá tette, hogy
Magyarország addig nem kap pénzt az uniós Helyreállítási Alapból – az ennek elköltésére benyújtott magyar terveket Brüsszel továbbra sem hagyta jóvá –, amíg nyíltan figyelmen kívül hagyja az európai jogot.
Macron a jogállamiság, a kisebbségek tiszteletben tartása, valamint a diszkrimináció és a korrupció elleni küzdelem kérdését említette a vitapontok között.
A német lap is megemlíti ugyanakkor, hogy a tárgyalásokat megelőző közös sajtónyilatkozat során mindkét vezető békülékenynek és meglepően egyetértőnek mutatkozott.
Jön a fele részben állami, fele részben önkormányzati BKK. 
