A G20-ak közül – ez a világ 19 legfontosabb gazdaságát, valamint az Európai Uniót tömörítő szervezet – Franciaországban, Brazíliában, Indiában, Dél-Koreában és Ausztráliában tartanak 2022-ben elnök- vagy parlamenti választásokat.
Magyar szempontból ezek közül a francia elnökválasztás a legérdekesebb, hiszen Franciaország az EU egyik tartópillére. A másik Németország, amely tavaly kormányt váltott: 16 év után véget ért a Merkel-korszak és egy szociáldemokrata-Zöld-liberális szövetség vette át a vezetést.
Marad-e Macron?
A francia választások első fordulóját április 10-én tartják, és amennyiben egyik jelölt sem szerzi meg a szavazatok legalább 50 százalékát – ez szinte biztosra vehető –, akkor április 24-én jön a második forduló, amelyen már csak a top 2 elnökjelölt vehet részt. (Néhány hónappal később pedig az alsóház tagjait is megválasztják majd a franciák.)
A Politico által vezetett közvélemény-kutatások alapján
az első fordulót simán nyeri majd a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron: a centrista, liberális En Marche jelöltje a szavazatok 25 százalékára számíthat.
Bázisa relatív stabil: 2017-ben a voksok 24 százalékát seperte be az első körben, tavaly pedig egész évben 24-25 százalék mozgott a támogatottsága. Elfogadottsági indexe fél éve folyamatosan javul, jelenleg 44 százalékon áll.
A második helyért
két női politikus, Marine Le Pen, a jobboldali-nacionalista Nemzeti Tömörülés (korábbi Nemzeti Front) elnöke, valamint Valérie Pécresse, a jobbközép Köztársaságiak jelöltje fut majd versenyt valószínűleg.
Támogatottságuk jelenleg 16-17 százalékon áll. Ugyanakkor Le Pen tavaly tavasszal Macront megelőzve még vezette a közvélemény-kutatásokat.
Versenyükbe beleszólhat még egy erősen iszlám- és migrációellenes politikus, Éric Zemmour is, aki a beszédes nevű Reconquete! (Visszahódítás) pártot vezeti – ő a voksok 13 százalékát gyűjtheti be.
A második fordulóban már nehezebb menetre számíthat Macron, de még így is neki áll a zászló:
Le Pennel szemben 57-43, Pécressével szemben pedig 53-47 arányú győzelmet arathat az előrejelzések szerint.
2017-ben egyébként 66-34 arányban verte meg Macron a második körben Le Pent.
Érdekesség, hogy a négy francia elnökjelölt közül három is vendégeskedett Budapesten a közelmúltban: szeptember végén Zemmourt, október végén Le Pent, december közepén pedig Macront fogadta Orbán Viktor. A francia elnök a V4-csúcsra érkezett a magyar fővárosba, de külön is egyeztetett a magyar kormányfővel, valamint találkozott az ellenzék vezetőivel, a többi közt Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölttel is.
Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértő lapunknak korábban azt mondta:
Emmanuel Macron számára nagyon fontos a januártól kezdődő francia uniós elnökség. Mivel kevés ideje van a bizonyításra – jövő áprilisban elnökválasztások lesznek Franciaországban –, sürgősen kellenek neki a szövetségesek, például a Visegrádi Négyek (V4-ek).
Bár a Macron-Orbán találkozó békülékeny hangnemben zajlott le, a jelentős nézetkülönbségek is felszínre kerültek. A magyar kormányfő politikailag jóval közelebb áll Le Penhez, így minden bizonnyal inkább az ő győzelmének örülne áprilisban.
Le Pen asszonynak hatalmas érdemei vannak, hogy a föderális Európával, migrációval és globalizációval szemben kritikus és megkerülhetetlen szereplővé vált az ő politikai tábora (…) a szuverenistáknak a tábora egy megkerülhetetlen erővé vált az európai politikában, és mi is nemzetállamokra épülő Európát szeretnénk látni
- így méltatta Orbán Viktor Marine Le Pent októberi látogatása alkalmával, és kilátásba helyezte együttműködésük felgyorsítását. (Felmerült például, hogy a Néppártból kivált Fidesz a Nemzeti Tömörüléssel, az olasz Ligával és hasonló beállítottságú pártokkal alkot majd közös frakciót az Európai Parlamentben, ez azonban mindeddig nem sikerült.)
Szlovéniától Brazíliáig
Ami a további szövetségeseket illeti, áprilisban megméretteti magát a választásokon Janez Jansa szlovén kormányfő is, aki – Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök után – a magyar kormányfő támogatójának számít uniós ügyekben (mégha a vétókhoz általában nem is csatlakozik).
Szintén Orbán-szövetséges – mégha távoli is – a trópusi Trumpként emlegetett Jair Bolsonaro, akiről idén októberben mondanak majd ítéletet a brazil választók.
Bolsonaro 2019 januárjától irányítja Latin-Amerika legnagyobb gazdaságú országát, miután anno nagy fölénnyel nyerte meg az elnökválasztásokat – beiktatásán Brazíliavárosban Orbán Viktor miniszterelnök is részt vett.
A BBC szerint a politikus népszerűsége az elmúlt hónapokban zuhant, aminek oka a kritikusai szerint félrekezelt Covid-válság, valamint a gazdasági nehézségek.
Ahogy arról beszámoltunk, Bolsonaro a napokban kórházba került bélelzáródás miatt, szerdán azonban már visszatérhetett az otthonába.
Visszakanyarodva a választásokra és Európába:
legközelebb, január végén Portugáliában járulnak majd az urnákhoz a polgárok. Áprilisban Magyarország és Szlovénia mellett Szerbiában, júniusban Máltán, szeptemberben Svédországban, októberben pedig Lettországban és Bosznia-Hercegovinában is parlamenti választásokat fognak tartani.
A kanadai kormány visszavonja a tervezett digitális szolgáltatási adót, hogy ezzel előmozdítsa az elakadt amerikai kereskedelmi tárgyalásokat. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
