Az Alkotmánybíróság döntése szerint nem ütközik az alaptörvénybe, hogy a választási törvény nem teszi lehetővé a magyarországi lakcímmel rendelkező, de a szavazás napján külföldön tartózkodók számára a levélben szavazást. Az Ab szerint a támadott rendelkezés nem korlátozza a szavazáshoz való jogot.
Akinek magyar lakcíme van, sétáljon el a külképviseletre
Az Ab szerint a vitatott szabályozás okozhat ugyan többletterhet az érintetteknek, ám a megkülönböztetésnek van objektív, alkotmányos, ésszerű indoka.
A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké. A Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgároktól elvárható, hogy szavazataikat (akár a külképviseleteken) személyesen adják le, figyelembe véve azt is, hogy szavazati joguk teljes: mind a pártlistára, mind pedig az egyéni választókerületi jelöltekre szavazhatnak, szemben azokkal, akik levélben szavazhatnak ugyan, de csak a pártlistákra adhatják le a voksukat.
Az Alkotmánybíróság az indokolásában utalt arra, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága a Vámos és társai kontra Magyarország ügyben nem találta elfogadhatónak azt a kérelmet, amely az Emberi Jogok Európai Egyezménye sérelmét lényegében a jelen ügyhöz hasonló indokok alapján állította.
Ki szavazhat levélben?
A szabályozás egyébként a Magyarországon állandó lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok, köztük például több százezer határon túli kisebbségben élő számára teszi lehetővé a levélben szavazást.
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
