Feszültebbnek látta a múlt heti EU-csúcsot a megszokottnál Orbán Viktor – derült ki a ma reggeli rádióinterjúból. Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban kijelentette, hogy bár van az az álláspont, hogy a háborút végig kell vinni, a magyar kormány továbbra is úgy gondolja, hogy béketárgyalásokra van szükség.
A Brüsszelben elhangzó számokkal kapcsolatban Orbán úgy fogalmazott, hogy jelenleg három jelentősebb kiadás körvonalazódik Ukrajna esetében, amit a nyugati országoknak kell finanszíroznia – ezek közt a háború költségét, az újjáépítés keretét, valamint az ország működtetéséhez szükséges kiadások finanszírozása. Kijelentette, hogy
Ukrajna ma egy működésképtelen ország, amelynek működtetésének összege havi 5 milliárd euró.
Magyarország hozzájárulásával kapcsolatban elmondta, hogy az a következő hónapokban dőlhet el, hogy a finanszírozásban részt vesz-e Magyarország.
Energiabiztonság
Az európai ellátásbiztonsággal kapcsolatban Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy két kérdésről lehet beszélni, arról, hogy van-e, és mennyibe kerül. Mint mondta, jelenleg kevesebb energia és gáz érkezik az Európai Unió területére, mint amennyi általában egy évben fogyni szokott.
Azzal kapcsolatban, hogy a múlt heti EU-csúcson különutassá válhatott Magyarország a közös gázbeszerzésben, Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogyha ügyesebbek vagyunk a gázbeszerzésben, miért szállnánk be egy olyan gázbeszerzésbe, amivel rosszul járnunk?
A miniszterelnök szavai szerint „Magyarország el tudja magát látni gázzal, a nyugatiak pedig nem” – ezzel kapcsolatban korábban úgy fogalmazott, hogy lehet, hogy egész Európában kevesebb gáz van, mint kéne, de ez nem érint minket az Oroszországgal kötött hosszú távú szerződés miatt.
Infláció
A rádióinterjú során a harmadik jelentős témaként az inflációt említette. Az élelmiszerinflációt firtató kérdésre Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy „ami kötelező az unióban, az általában rossz a magyaroknak”. Kijelentette, hogy az uniós szankciók magasabb energiaárhoz vezettek, amely az infláció növekedéséhez vezetett, így az infláció mögött a szankciók állnak. Hozzátette,
2023 végére egyszámjegyűre kell levinni az inflációt.
Újabb árstopok jöhetnek?
Végül az árstopos termékek bővítésének körével kapcsolatos kérdésre elmondta, hogy a központilag szabályozott termékek köre bővülhet a jövőben, azonban ezen a téren még nincs egyetértés a kormányon belül sem, nagy a vita.
Évi 2-3 százalékkal leértékelődő forint mellett vonzó a devizabefektetés
Infláció vagy növekedés? Mi aggasztja most jobban a szakértőket?
