Nagyon olcsó modellt mutatott be a közelmúltban a BYD, amelyet nem csak a kínai piacon, hanem globálisan forgalmazni fognak. Ez pedig már most fejfájást okoz a konkurenciának - írja a Szegeden gyárat építő kínai villanyautógyártó, a BYD terveiről laptársunk, az Mfor.
Fotó: BYD
A Seagull nevű modellről van szó, amely a kínai piacon óriási sikert ért el, és amit a sajtóhírek szerint a cég más árérzékeny piacokon is megismételne. Az autó kínai ára 70 ezer jüan, ami 10 ezer dolláros (kb. 3,6 millió forintos) árnak felel meg. A szakértők szerint persze bizonyos szabványok és biztonsági előírások miatt nem biztos, hogy az eredeti felszereléssel piacra tudnak lépni például Európában, de még egy pár ezer dollárral drágább autó is biztosan versenyképes lenne. Az is érdekesség, hogy a kínai gyártókat dömpingvádakkal illetik, és a nyugati piacokon igyekeznek védővámokkal kiszorítani őket, a BYD Seagull modellje jelentősen hozzájárult az utóbbi negyedévben a társaság profitjához.
A Seagull méretben és vezetésben sem különbözik jelentősen a Chevrolet Bolt, a Nissan Leaf vagy a BMW i3 modelljétől. Viszonylag jól gyorsul, csendes, tetszetős a képernyője, és a kocsi belsejében használt műanyagok sem egy olcsó, „fapados” jármű benyomását keltik. Ráadásul Latin-Amerikában már piacra is dobták, ott BYD Dolphin Mini néven került forgalomba. A jelentések szerint egy feltöltéssel nagyjából 300 km a hatótávja, ami ugyan kevesebb, mint az Egyesült Államokban jelenleg forgalomba hozott elektromos járműveké, de az első generációs elektromos autóknál ez így is nagyobb. A jármű körülbelüli végsebessége 130 km/óra, amit egy mindössze 74 lóerős teljesítményű motorral ér el.
A BYD nemzetközi nyomulása a magyar gazdaságnak is jól jöhet, hiszen a 2023 végén bejelentett Szegeden létesülő gyárból fogják ellátni az európai piacot. A minden idők egyik legnagyobb magyarországi beruházásaként beharangozott szegedi gyár sikere várhatóan érezhetően hozzájárulna hazánk GDP-jéhez is. Az persze nagy kérdés, hogy a kínai cég mely versenytársak rovására tud majd terjeszkedni. Amennyiben ugyanis a német gyártók pozícióit veszélyezteti, az összeségében Magyarországnak nem feltétlenül jó.
Ez a „gig economy.” 
