Átlagosan 4 millió 445 ezer fő volt a foglalkoztatottak száma a 2018. február-áprilisi időszakban, 67 ezer fővel több, mint egy évvel korábban. A munkanélküliek létszáma 32 ezer fővel 177 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,7 százalékponttal, 3,8 százalékra csökkent – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal közleményéből.
A foglalkoztatottak közül 4 millió 393 ezren tartoztak a 15–64 évesek közé, foglalkoztatási rátájuk csaknem 69 százalékra emelkedett. A férfiakat magasabb foglalkoztatási szint jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt.
A fiatal korcsoportban 291 ezer a foglalkoztatottak létszáma, a ráta több mint 28 százalék, míg a 25-54 és az 55-64 éves korosztályba tartozók körében egyaránt nőtt a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,1 százalékponttal, 84,1 százalékra, utóbbiaké 3 százalékponttal, 53,3 százalékra nőtt.
A 20-64 éves korcsoport esetében a foglalkoztatási ráta 1,6 százalékkal 74 százalékra nőtt, míg az Európai Unió 75 százalékos célt tűzött ki. Magyarországon jelenleg a korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál csaknem 82 a nőknél több mint 66 százalék.
Egyre kevesebb a munkanélküli
Az idei február-áprilisi időszakban a férfiakat alacsonyabb munkanélküliségi ráta jellemezte, mint a nőket, és esetükben a javulás mértéke is nagyobb volt. A 15-74 éves férfiak körében 20 ezer fővel, 87 ezer főre csökkent a munkanélküliek száma, rátájuk 3,4 százalékra csökkent. A nőknél ezzel szemben kisebb méretű volt a változás, számuk 12 ezer fővel, 90 ezer főre, a munkanélküliségi ráta pedig 0,6 százalékponttal, 4,3 százalékra mérséklődött.
A fiatalok munkanélkülisége 31 ezer fő, rátájuk 9,6 százalékos volt. (A munkanélküliek több mint egyhatoda került ki ebből a korcsoportból.) A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak és az 55–74 évesek munkanélküliségi rátája is mérséklődött, előbbieké 0,5 százalékponttal, 3,6 százalékra, az utóbbiaké 1,7 százalékponttal, 2,5 százalékra csökkent. Az idősebb korosztály rátája is enyhe csökkenést mutat, náluk egyaránt emelkedett a foglalkoztatottak száma; foglalkoztatási rátáik is javultak, előbbieké 1,1 százalékponttal, 84,1 százalékra, utóbbiaké 3,0 százalékponttal, 53,3 százalékra nőtt.
A munkanélküliség átlagos időtartama 17,1 hónap volt, a munkanélküliek 43,5 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélküli volt.
Mindent kihozott a magyar gazdaság
Az adatokra reagálva Virovácz Péter, az ING senior elemzője elmondta: a foglalkoztatás bővülése továbbra is kedvező szerkezetű. Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma közel 128 ezer fővel emelkedett egy év alatt, mindeközben a közmunkások és a külföldi telephelyen dolgozók száma együttesen szűk 61 ezer fővel mérséklődött. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy a külföldi telephelyen dolgozók statisztikája nem egyenlő azzal a ténylegesen külföldön dolgozók számával. Az Eurostat napokban közzétett adata szerint nagyjából 339 ezer magyar dolgozhat külföldön.
"Előre tekintve, az első négy hónap adatai alapján a továbbiakban markáns változást már nem várunk, az idei év végére a munkanélküliségi ráta 3,7 százalék körül alakulhat. Jelentősebb csökkenés abban az esetben lehetséges, ha a most a fennálló strukturális problémákra például képzettségbeli, földrajzi eltérések a kereslet és kínálat között a gazdaságpolitika megfelelő választ ad" - tette hozzá az elemző.
|
Elkeserítő, ami Magyarországon megy: semmi sem állítja meg a fiatalokat? Az uniós statisztika és a Portfolio becslése szerint tavaly több mint 610 ezer magyar élhetett az Európai Unióban, ami 25 ezerrel több, mint a megelőző évben. Részletek >>> |
Le az elvekkel, éljen a pragmatizmus! 
