Herbert Kickl belügyminiszter levelében úgy fogalmazott, hogy a korábbi döntés szerint május 12-ig szóló határellenőrzést az osztrák kormány a következő hat hónapra is fenn fogja tartani.
Folyamatosan csökken a kérelmek száma
Ausztria és Németország 2015 szeptemberében a migrációs hullám fokozódása miatt döntött úgy, hogy az elvileg szabad mozgást biztosító schengeni övezeten belül visszaállítja a határőrizetet. Noha a beadott menedékkérelmek száma azóta jelentősen visszaesett - míg 2015-ben összesen 88 340 menedékkérelmet adtak be, addig tavaly 13 400 ilyen kérelem érkezett -, a határőrizetet újra és újra meghosszabbították. Arról, hogy csaknem 50 százalékkal csökkent a beadott kérelmek száma Ausztriában, itt írtunk bővebben is korábbi cikkünkben. >>>
Az újabb hosszabbításról szóló osztrák döntést Herbert Kickl belügyminiszter az illegálisan érkező migránsok magas számával indokolta. Úgy fogalmazott, az Európai Unióban „terrorizmus okozta lappangó fenyegetettségről” beszélhetünk, mivel „az Iszlám Állam veresége után ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a külföldi terrorista harcosok a szíriai és iraki háborús területekről visszatérnek Európába." Kickl szerint várható az is, hogy a balkáni útvonalon is egyre többen próbálnak Európába jutni.
Nem elég, amit az EU javasol?
Az Európai Bizottság korábban a rendőrségi mélységi ellenőrzések gyakoribbá tételét és megerősítését javasolta a schengeni térségen belüli határellenőrzés visszaállítása helyett. Az osztrák belügyminiszter üdvözölte ugyan a brüsszeli javaslatot, azonban úgy vélekedett, hogy az intézkedés nem elegendő, és nem pótolja a határellenőrzéseket.
A felülvizsgálat alatt álló schengeni határellenőrzési szabályrendszer megengedi, hogy a tagállamok a schengeni övezeten belül ideiglenesen ismét határellenőrzést vezessenek be, amennyiben komoly veszély fenyegeti országuk köz- vagy belbiztonságát. Jelenleg Ausztria, Németország, Dánia, Svédország és Norvégia tart fent a schengeni, belső határokon ellenőrzést, amelyet még a 2015-ös migránsválság nyomán vezettek be. Franciaország a folyamatos terrorfenyegetettség miatt tartja fenn a határellenőrzést.
Készül a rendszer átalakítása
Az Európai Parlament múlt csütörtöki brüsszeli plenáris ülésén olyan állásfoglalást fogadott el, amely szerint az ideiglenes határellenőrzéseket először csak két hónapra lehetne bevezetni - szemben e jelenlegi hat hónappal -, meghosszabbításukat pedig a jelenlegi összesen két év helyett csak legfeljebb egy évre lenne szabad engedélyezni. Az uniós parlament és az Európai Unió Tanácsa tárgyalói az év elején elkezdték ugyan a szabályok felülvizsgálatáról szóló tárgyalásokat, azonban felfüggesztették a folyamatot, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy nincs esély kompromisszumra.
|
Mi a helyzet Németországban? Németországban tavaly több mint 25 éves mélypontra csökkent a regisztrált bűnesetek száma: kevesebb például a lopás, a rablás és az erőszakos cselekmény. A külföldi bűnelkövetők száma és aránya ugyanakkor jelentősen nőtt az elmúlt tíz évben, a gyanúsítottak mintegy harmada nem német állampolgár. Részletek. >>> |
Újra megerősítette hétfőn Naím Kászim, a Hezbollah libanoni síita milícia vezetője, hogy ellenzi a Bejrút és Izrael közötti közvetlen tárgyalásokat.
