Még az elemzőket is meglepte a rekordalacsony munkanélküliség

Ahogy arról korábban írtunk, az augusztus-októberi időszakban 41 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma, miközben a munkanélküliségi ráta 4 százalékra csökkent ugyanebben az időszakban. Az ING vezető elemzője, Virovácz Péter szerint egyik adat sem volt még ennyire alacsony. Hozzátette: a gazdasági aktivitási rátában összességében évek óta növekvő trended tapasztalhatunk, melynek további emelkedéséhez idén nagyban hozzájárulhatott a minimálbér és a garantált bérminimum emelése, valamint a nyugdíjasok aktívabb bevonása a munkaerőpiacra, ezt közölte a Privátbankár.hu-val.

Az ING arra számít, hogy a magyar munkaerőpiacon érzékelhető feszes és a kedvező trendek folytatódhatnak, ugyanakkor nem számítanak óriási ugrásokra. Az aktivitást a béremelkedés hajthatja felfelé, miközben a jelenlegi 55 ezer betöltetlen nem támogatott álláshely a versenyszférában továbbra is magas keresletet mutat a munkaerő iránt. A munkanélküliségi ráta az év végére már elérheti a 4 százalék alatti szintet is, a kereslet ennek biztosan nem szab majd gátat, fűzte hozzá az elemző.

Oktatásra van szükség

Horváth András, a Takarékbank elemzője elmondta: munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 600 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága meglehetősen problémás, így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz, tette hozzá. A Takarékbank becslése szerint a foglalkoztatottak száma idén már nem érhette el a 4.5 millió főt, erre 2018 nyaráig várnunk kell. A munkanélküliségi ráta valószínűsíthetően elérte az idei mélypontját, míg éves átlagban 4.2 százalék lehet a ráta. Ez az arány 2018-ban éves átlagban várhatóan 3.8 százalékig süllyed.

Az elemző szerint a foglalkoztatás bővülésének az eddig látottakhoz képesti lassulása ugyanakkor arra utal, hogy egyre kevesebb a szakképzett, aktívan bevonható potenciális munkavállaló a magyar munkaerőpiacon és kezdi elérni a csúcsát a foglalkoztatottság a munkaerő jelenlegi képzettségi szintjén. Emiatt még inkább hangsúlyosabbá válik az oktatás fejlesztésének és a leszakadó rétegek oktatásba minden áron való bevonásának kérdése, amennyiben a magyar gazdaság fel kíván zárkózni a fejlett európai gazdaságok foglalkoztatási szintjéhez.