|
Ki szegény? Ki mélyszegény?
Azok a családok erősítik a szegénységi mutatót, ahol a keresők a jövedelmi medián 60 százalékánál kevesebbet vittek haza, illetve azok, ahol alacsony a munkaintenzitás, vagyis ahol az elmúlt egy évben csak a munkaképesség kevesebb, mint 20 százalékát használták ki az aktív korú felnőttek.
Ha valaki kilenc tényezőből négyben magára ismer, akkor mélyszegénységben él. Ők azok, akik már nem tudják fizetni a lakás bérleti díját vagy a közüzemi számlákat, nem tudnak befűteni télen, vagy nem tudják kigazdálkodni a váratlan kiadásokat (például egy orvosi ellátás díját). Emellett nem esznek húst, halat, vagy bármi ezzel egyenértékű fehérjét legalább kétnaponta, valamint nem engedhetnek meg maguknak egyheti nyaralást, és nincs kocsijuk, mosógépük, színes tévéjük és telefonjuk sem. |
Európa elhúzott mellettünk
Ma tíz magyarból kettő számít nélkülözőnek, ami rendkívül magasnak számít az Európai Unióban, itt 9,1 százalék a rászorulók aránya. A legkevesebb szegény a skandináv országokban él, Norvégiában a lakosság mindössze 1,3 százaléka él szerény körülmények között, míg a legrosszabbul Görögországban élnek, az itt élők több mint ötöde rászoruló. Magyarország a negyedik legrosszabb országnak számít, nálunk Bulgáriában és Romániában él több szegény ember. A környékbeli – visegrádi – országok rangsorában azonban utolsóként végeztük, a régióban Csehországban él a legkevesebb nélkülöző.
