Meg kell védeni azt, aki "köp"

A kormányzati és civil szakértők közösen dolgozzák ki annak koncepcióját, hogyan lehet érdemi védelmet biztosítani azoknak, akik a korrupciós ügyekben bejelentést tesznek - erről Draskovics Tibor igazságügyi miniszter beszélt, az MTI-nek pénteken adott interjújában.

A kormány tavaly hozta létre a korrupció elleni küzdelem koordinálására az Antikorrupciós Koordinációs Testületet (AKT), amelynek csütörtöki ülésén Draskovics Tibor miniszter meghívására részt vett April H. Foley, az Amerikai Egyesült Államok budapesti nagykövete és Stephen M. Kohn, a közérdekű bejelentők védelmére életre hívott egyesült államokbeli civil szervezet, a National Whistleblower Center elnöke.

Stephen M. Kohn a korrupciós jelenségek felfedésének egyik hatékony nemzetközi megoldásaként felvetette, hogy a közérdekű bejelentést tevők kapjanak érdemi védelmet.

Draskovics Tibor az MTI-nek elmondta, hogy éppen húsz éve kezdtek meg az Egyesült Államokban egy olyan törvényhozási folyamatot, amely arról szól, hogyan lehet nagyobb ösztönzést és védelmet adni az embereknek - dolgozzanak akár a köz-, akár az üzleti szférában -, hogy feltárják a korrupciós eseteket.

A legújabb ügy: A főügyésznél a Strabag-dosszié

Mint mondta, az Egyesült Államokban a törvények húszéves működése nagyon sikeresnek bizonyult. Kiderült ugyanis, lehet áttörést elérni a korrupcióellenes fellépésben akkor, ha azok, akik a munkahelyükön ilyen jelenséget látnak, bízhatnak abban, hogy retorzió emiatt nem érheti őket, sőt komoly anyagi előnyre tehetnek szert egy-egy korrupciós eset feltárásakor. Hozzátette: ha valaki nem magán-, hanem közérdekből feltár a hatóságok előtt egy jelentős korrupciós ügyet, és a hatóságok - ezt felgöngyölítve - nemcsak az adófizetőket ért kárt tudják megtéríteni, hanem sikerül annak a háromszorosát is befizettetni a szabályszegőkkel, akkor ebből a megtérült összegből a bejelentést tevő is 15-30 százalékban részesedik.

Felhívta a figyelmet arra, hogy az amerikai tapasztalatok döbbenetesek, hiszen húsz év alatt több tízmilliárd dollárt szedett be az amerikai kincstár olyan cégektől, amelyek korrupciós ügybe keveredtek. Az egészet azért érdemes megfigyelni a miniszter szerint, mert Magyarországon - minden erőfeszítés ellenére - láthatóan nem sikerült áttörést elérni a korrupció elleni fellépésben.

Draskovics Tibor szerint az IRM-ben megkezdték ezeknek a tapasztalatoknak az elemzését, ami rövidesen jogalkotási kezdeményezéshez vezet majd, de megjegyezte: nem biztos, hogy mindent pontosan ugyanúgy kell átvenni, ahogyan az Egyesült Államokban van. Mint mondta, kell 2-3 hónap ahhoz, hogy kormányzati és civil szakértőkkel végiggondolják, mit és hogyan lehet átvenni, és ha ez pozitív eredményhez vezet, akkor tavasszal konkrét tervekről lehet már beszélni. A kormány többek között a Transparency International magyarországi szervezetével szoros együttműködésben dolgozza majd ki a koncepciót.

A Transparency International szeptember 23-án tette közé jelentését, amely szerint Magyarország a korrupciós érzékelési index (CPI) nemzetközi rangsorában 5,1 ponttal a 47. helyre csúszott vissza a tavalyi 39. helyről, és a régióban Szlovénia, Észtország után az idén Csehország is megelőzte. A korrupciós érzékelési index az állami szektorban, a politikusok és közhivatalnokok körében tapasztalható korrupciót vizsgálja.

Keleten vár a nagy dobás
A versenyképesség nem jön magától  
Korrupció: Magyarország áldozat
A KDNP kiakadt: a kormány nem harcol a korrupció ellen

MTI