A figyelmeztető munkabeszüntetés érinti a közoktatást, a tömegközlekedést, az energiatermelést, az egészségügyet, a közmédiát, a postát, a munkaügyi hivatalokat, és a meteorológiai szolgálatot is. A polgári légi közlekedési igazgatóság azt kérte a légi társaságoktól, hogy előzetesen töröljék a járataik húsz százalékát Párizsban, Lyonban és Marseille-ben. A legnagyobb arányban az egészségügyi dolgozók sztrájkolnak, ők jobb munkakörülményeket és új munkahelyeket is követelnek, de a szakszervezetek szerint a betegek nem érzik meg a tiltakozást, az ellátás folyamatos a kórházakban.
Megállt a vasút is
A kormány reformja ellen április eleje óta a vasutasok is szakaszosan sztrájkolnak, így szerdán és csütörtökön is tartanak munkabeszüntetést. Ez a sorozatban a 21. és 22. sztrájknap. A vasutasok az ellen az április 17-én megszavazott reform ellen tüntetnek, amely a 2020-tól meghirdetendő vasúti liberalizációra készítené fel az SNCF-et, amikor is a piac fokozatos megnyitása értelmében külföldi vasúttársaságok is működtethetnek vonatokat a francia TGV-k útvonalain.
A kormány legfőbb célja ugyanakkor az, hogy megszüntesse a vasúti dolgozók kivételezett helyzetét, amely a munkahelyek életre szóló szavatolását és az 50 és 55 év közötti nyugdíjba vonulást teszi lehetővé, miközben a franciák többségére a 62 éves nyugdíjkorhatár vonatkozik. Ez a változás 2020-tól lépne életbe a vasúthoz belépő dolgozókra.
|
Miért nem nyelték le még keresztbe az ellenfelei a francia elnököt?Egy éve választották meg a francia elnököt, aki már tavaly nyáron nekiugrott a komoly munkaerő-piaci reformoknak. Szinte naponta tüntetnek ellene, támadják innét is, onnét is. De mi lett az eddigi intézkedések hatása, és vajon tudja-e majd folytatni? A Privátbankár.hu cikkéért kattints ide! >>> |
Nagy a baj Gázában. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
