|
| Fotó: az Európaiu Unió Tanácsa |
Minden idők leghosszabb uniós csúcstalálkozóját tartják a görögök ügyében: a rekord reggel 8 körül dőlt meg, eddig két résztvevőnek kellett felállnia az asztaltól.
A szlovén miniszterelnök, Miro Cerar azért nem tudott tovább maradni Brüsszelben, mert a Szlovéniába látogató Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt kell fogadnia. Szavazati jogát a holland kollégájának adta át.
|
A nizzai szerződés rekordját döntötték meg A nizzai szerződést az eddigi leghosszabb ideig tartó európai uniós csúcsértekezletet követően, 2000. december 11-én fogadták el. A nizzai szerződés megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen. A nizzai szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban, növelte a képviselői helyek számát a Parlamentben, és csökkentette a Bizottság tagjainak számát. |
Már csak egy 50 milliárdos kérdés maradt nyitva
Távozásakor az MTI beszámolója szerint azt mondta: már csak egy nyitott kérdés maradt a görög adósságválság megoldását célzó brüsszeli euróövezeti csúcstalálkozón, nevezetesen az 50 milliárd euró értékűre tervezett privatizációs különalap ügye.
Később litván kollégája, Dalia Grybauskaitė elnök távozott, ő is arról beszélt, közel a megállapodás.
A privatizációs különalap fölött a hitelezők elképzelése szerint Görögország már nem rendelkezhetne szabadon, mert az biztosítékul szolgálna a hitelezők számára. Az alapkezelő intézmény székhelye Luxembourgban lenne.
Akkor az IMF ügye rendben van?
Hajnalban még egy másik nyitott kérdés is akadályozta a Görögország pénzügyi megmentésére irányuló megállapodást: az, hogy az euróövezeti hitelezők szerint az amerikai dominanciájú Nemzetközi Valutaalapnak is részt kell vennie a harmadik görög hitelprogramban. Ezt a görögök eddig ellenezték, Cerar közlése alapján azonban arra lehet következtetni, hogy ez a probléma valamiképpen megoldódott.
Czeslaw Siekierski rossznak tarja a módszert. 
Helyén maradhat a forint, ha odafönt el nem tolják
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
