A török félnél eddig is sarkalatos volt a vízummentesség kérdése, és normál körülmények közt nem is lett volna megvalósíthatatlan a dolog, már ha néhány feltétel teljesül (az utasok időben visszautaznak, nem jár nekik menedékjog), illetve ha mégsem valósulnak meg ezek, átmenetileg felfüggeszthető a vízummentesség.
Puccs, megtorlás, sértődés
A törökországi múlt havi puccs és az azt követő megtorlási hullám azonban megváltoztatta a helyzetet. Európa és Amerika, sőt tulajdonképpen maga a NATO is elborzadva nézi, milyen szinteket ölt az emberi jogok megsértése, a török kormány pedig megharagudott ezért, mondván, NATO szövetségesei nem a törvényes kormány, hanem a puccsisták szekerét tolják. (Erről leginkább Tito egykori jugoszláv vezető jut eszünkbe, akit Sztálin, majd legjobb magyar tanítványa, Rákosi is kinevezett az imperialisták láncos kutyájának, csak mert nem gondolkodott pont úgy, mint ők).
A Bild konkrétan rá is kérdezett Cavusoglu külügyminiszterre, hogy akkor ez most azt jelenti-e, hogy újra Európa felé irányítják a több százezer menekültet, mire a válasz ez volt: nem akar a legrosszabb forgatókönyvről beszélni, a tárgyalások folynak, de azt tudomásul kell venni, hogy a megállapodásnak vagy minden pontját betartják, vagy érvénytelen az egész.
Emberi jogi ügyek
A vízummentesség volt az egyik legfőbb vonzerő, amiért Törökország belement abba, hogy nem engedi tovább a menekülteket. Most a megvalósulás útjában a legnagyobb akadály, hogy nem a megfelelő szintűek a török terror elleni törvények, valamint hogy elfogadhatatlanok a puccs után immár egy hónappal is tomboló megtorlások.
Az európai vízummentesség egyik alapvető feltétele az adott országban az emberi jogok helyzete, nem véletlenül: ha ez nem megfelelő, akkor az ország polgárai joggal kérhetnének menedékjogot, ez pedig vízummentesség esetén újabb menekültáradatot jelentene.
Megoldáskeresés
Brüsszel azt szeretné, ha Törökország mérsékelné az úgynevezett terrorellenes törvényeit, amire Ankara azt mondja: nem teheti, egyrészt a szomszédos Szíriában tartózkodó Iszlám Állam milicisták miatt, másrészt a Törökország délkeleti részén a saját függetlenségükért harcoló kurd fegyveresek miatt. Az első már nem egy olyan komoly érv, mivel Szíria északi részén kurd és ellenzéki szír arab erők amerikai segítséggel lényegében elvágták az Iszlám Állam területeit Törökországtól. A második érv már bonyolultabb, viszont a vízummentesség szempontjából döntő, hogy a törökországi kurdok ne minősüljenek üldözötteknek.
Az Európai Bizottság szóvivője nem kommentálta közvetlenül az interjút, csak annyit mondott, hogy az EU megpróbál együttműködni Törökországgal minden felmerülő kérdésben. Törökország EU nagykövete pedig azt nyilatkozta, hogy minden erőfeszítést megtesznek , hogy sikerüljön kompromisszumra jutni a vízum-liberalizáció kérdésében, és bízik benne, hogy ezt még idén sikerül megoldani.
Az európai gázár már 48 euró felett áll. 
Jobban fogják ezentúl keresni a forintot, mint a devizát? – interjú
„Nem hagyhattuk ki a magyar sztorit, vonzóbbá válhatnak a hazai eszközök” – Interjú
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
