A termelési oldalon az ipar hozzáadott értéke 2, ezen belül a feldolgozóiparé 2,5 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához mérten. A feldolgozóiparon belül a gép és gépi berendezés gyártása ágazat kivételével a jelentősebb súlyú ágazatok mindegyike bővült. A legnagyobb emelkedést az építőiparban láthattuk, ennek teljesítménye 23 százalékkal emelkedett. A mezőgazdaság hozzáadott értéke ugyanakkor 0,6 százalékkal csökkent. A nemzetgazdasági ág egyes szektorai az alábbi módon járultak hozzá a növekedéshez:
|
Szolgáltatások |
+4,9 % |
|
Információ, kommunikáció |
+12 % |
|
Kereskedelem, szálláshely, vendéglátás |
+8,2 % |
|
Szállítás, raktározás |
+5,2 % |
|
Szakmai, tudományos, műszaki, adminisztratív |
+6,8 % |
|
Pénzügy, biztosítás |
+0,6 % |
|
Közigazgatás, oktatás, egészségügy |
- 0,3 % |
Mi a helyzet a felhasználási oldalon?
A háztartások tényleges fogyasztása 5,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 5,9 százalékkal bővült, ezen belül minden kiadási csoportban volumennövekedés volt tapasztalható. A kiadási csoportok közül a lakberendezés, lakásfelszerelés, az élelmiszerek, a közlekedés, a hírközlés, valamint a szabadidő, kultúra esetében a volumen az átlagot meghaladóan emelkedett. A háztartások Magyarország területén realizálódó fogyasztási kiadása 6 százalékkal nőtt.
A kormányzattól kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 0,7, a közösségi fogyasztásé 4,6 százalékkal bővült. A háztartásokat segítő nonprofit intézményektől kapott természetbeni társadalmi juttatások volumene 8,3 százalékkal nagyobb lett. A fenti folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 5 százalékkal emelkedett.
Ukrajna megpróbálja „újraaktiválni” a diplomáciai folyamatot az Oroszországgal. 
