A bruttó bérek növekedési üteme pozitív meglepetést okozott januárban, tekintettel arra, hogy a piaci várakozás 8,5 százalék körül várta a mutatót - írta a januári béradatokhoz tartozó kommentárjában Virovácz Péter, az ING senior makrogazdasági elemzője.
Szép év elé nézhetünk
Ezzel szemben a nemzetgazdaság egészében átlagosan 10 százalékkal bővült a bruttó kereset éves összevetésben 2017 első hónapjában. A nettó és a bruttó bérek megegyeztek egymással, tekintettel arra, hogy 2017-ben a személyi jövedelem adót érintő változtatás nem volt.
A növekedést jelentősen befolyásolta a minimálbérek emelése. A januári béradat egyébként rendkívül fontos abban a tekintetben, hogy jellemzően az ekkor kimutatott bérnövekedés nagyjából meg szokott egyezni az adott évi átlaggal (+/- 1 százalék). Idén azonban inkább felfelé lehet eltérés, tekintettel arra, hogy a közszférában késtek a bérmegállapodások, melyek akár 10 százalékos béremelésről is szóltak. Ez egyértelműen abba az irányba mutat, hogy idén átlagban kétszámjegyű is lehet a bérnövekedési ütem. A bérek gyorsabban nőttek a költségvetési szférában (12%), mint a versenyszférában (9,1%), míg még ennél is nagyobb ütemben nőttek a rendszeres keretesek, vagyis nem a prémiumok emelték ennyire a béreket.
Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője szerint is nőhetnek akár 10 százalékkal a bérek. Így a várt 2,4%-os infláció mellett 7,6%-os reálbér növekedést eredményezhet, 2013-tól 2017 végéig pedig összesen 28,3%-kal, közfoglalkoztatottak nélkül számolva pedig 32,3%-kal nőhetnek a reálbérek - írta lapunknak elküldött kommentárjában.
Fenntartható?
Suppan Gergely szerint az elmúlt években elhalasztott fogyasztás, a mérlegkiigazítási folyamat előrehaladása, a devizahitelek rendezése során kiszámíthatóvá váló törlesztő részletek, valamint a háztartások nettó pénzügyi vagyonának rekordszintre emelkedése miatt a következő években a háztartások fogyasztása lehet a gazdasági növekedés húzóereje, amit az idei év elején némileg ellensúlyozhatnak az elhúzódó extrém hideg időjárás miatti magasabb energiafogyasztás és energiaszámlák.
A versenyszférában egy év alatt 2,8 százalékkal nőtt a foglalkoztatottság a novemberi intézményi statisztikák alapján, ezzel ismét megközelítettük a 2 milliós foglalkoztatotti szintet ebben a szektorban - írja Virovácz Péter.
Az intézményi adatok tanúsága szerint a közfoglalkoztatottak száma tovább csökkent. Mindeközben január folyamán az alkalmazásban állók létszáma 4 százalékkal bővült, vagyis nem csak a bérek, de a foglalkoztatás is dinamikus emelkedést mutat. A foglalkoztatás tekintetében azonban kérdéses a dinamika fennmaradása, tekintettel az egyre jelentősebb munkaerőhiányra.
Saját biztonságukba is beruháznak ezzel a norvég miniszterelnök szerint. 
