Egyre több jel mutat arra, hogy az alacsony magyar bérszínvonal egyre inkább gátja lesz a gazdasági növekedésnek. Több helyen már nem csak a jó szakember „hiánycikk”, hanem egyszerűen a munkaerő. A szakszervezetek régóta követelik a jelentős béremelést, a kormány óvatosan lépked, míg az ellenzék mintha megijedt volna a helyzettől. A Policy Agenda azt vizsgálta meg, hogy ennek a helyzetnek milyen politikai hatásai lehetnek.
Sok vagy kevés?
A bérek kapcsán alapvető nézetkülönbség van a szakértők és a politikai pártok között is. Az egyik irányzat azt mondja, hogy a bérek emelkedése a cégek számára olyan költségnövekedést jelent, amely súlyos versenyhátrányba hozza őket. A másik felfogás szerint a bérekre nem szabad egyszerű költségelemként tekinteni, mivel a dolgozók nem gépek, amelyek jobb és hatékonyabb technológiára cserélhetőek. Azaz, ha a dolgozó nem motivált, akkor elmegy, és korlátosan pótolható. Ezen kívül a keresetek növekedése akár fogyasztásnövekedést is eredményezhet, mivel nagyobb jövedelemből/fizetésből többet lehet vásárolni, ez pedig új munkahelyeket eredményezhet.
A Policy Agenda elemzése szerint hogy bár érthető az a felfogás, ha drágulnak a bérek, akkor nő a vállalkozások költsége, de egyre inkább olyan lesz a helyzet, hogy nincs elegendő munkaerő Magyarországon. Az pedig a legdrágább költség egy vállalkozás életében, ha nem tud teljesíteni, mert nincs elegendő személyi kapacitása.
Hogy állunk?
Megvizsgálták, hogy a gazdasági válság óta hogyan változtak a hazai bérviszonyok a versenytársainkhoz képest. Azt látjuk, hogy miközben az ország 2008 és 2014 között jelentős bruttó minimálbér emelést hajtott végre (47%), ugyanakkor az áltag alatti jövedelműek nettó bérében ez nem jelent meg. Az elmúlt hét évben összesen 10%-kal nőtt az átlagjövedelem felét keresők fizetése, miközben az infláció 29% volt.
|
|
BG |
CZ |
ET |
LT |
LV |
HU |
PL |
RO |
SL |
SK |
|
infláció |
24% |
16% |
29% |
26% |
28% |
29% |
21% |
38% |
17% |
16% |
|
bruttó minimálbér |
54% |
6% |
28% |
41% |
25% |
47% |
49% |
80% |
39% |
31% |
|
nettó2 átlag 50% |
45% |
14% |
28% |
7% |
6% |
10% |
25% |
25% |
16% |
17% |
|
nettó átlag 67% |
45% |
15% |
29% |
9% |
5% |
18% |
26% |
25% |
16% |
18% |
|
nettó átlag 80% |
45% |
15% |
29% |
9% |
5% |
25% |
26% |
25% |
13% |
17% |
|
nettó átlag 100% |
45% |
15% |
29% |
10% |
5% |
37% |
26% |
26% |
13% |
17% |
|
1/ Bulgária, Lettország, Litvánia, Románia 20008-2013. közötti 2/ nettó átlagnál a gyermekek után járó kedvezmények nélkül Forrás: KSH, Eurostat, és az egyes országok statisztikai hivatali alapján készítette a Policy Agenda |
||||||||||
Az adatok azt mutatják, hogy Bulgária, Románia Lengyelország, Észtország az átlagjövedelem alatt kereső munkavállalóival jobban bánik, mint Magyarország. A kiskeresetűekre vonatkozóan hozzánk hasonló hátrányos átrendezést nem hajtott végre egyik ország sem - írja a Policy Agenda.
Ki ígér valami nagyot először a kiskeresetűeknek?
Pedig nincsenek kevesen a kiskeresetűek. Az állami szervezet által készített egyéni bér és kereset statisztika adatai alapján azt becslik, hogy a főállásban dolgozók mintegy 48%-a az átlagkereset 80%-ánál kevesebbet keres.
A szakértők szerint a gazdasági folyamatok előbb-utóbb kikényszerítik a legkisebb keresetűek bérének növelését. Ezért politikai értelemben a mostani időszak a „térfoglalásé”, azaz ki tudja sajátjaként eladni ezt az ügyet a választók számára - írják. A kormány nem szánta rá magát erre, de az ellenzék is mintha tétovázna. Az elkövetkező fél év talánya, hogy a menekültügy mellett, majd azon túlmutatóan, ki lesz képes ebben a kérdésben a választók számára értékelhető módon megszólalni a Policy Agenda elemzése szerint.
|
Nálunk a legnagyobb a minimálbér adóterhe, javulhat a helyzet? Az OECD tanulmánya szerint a minimálbéresek nálunk látnak a legkevesebbet a pénzükből az összes vizsgált ország közül, igaz, ezt módosíthatja a gyermekkedvezmény, nem is kevéssel. Ráadásul nem is az szja magas, hanem együtt a sok tétel. Mi kellene ahhoz, hogy javuljon a helyzet? Korábbi összeállításunk >> |
13 évig volt hivatalban. 
