A forint ott folytatja, ahol tegnap abbahagyta: két és fél éves mélyponton. Ma délelőtt újra megközelítette a 316-os szintet az euró árfolyama a bankközi devizapiacon. A főbb tényezők mit sem változtak: Oroszország és Ukrajna között erős a feszültség, szankciók és ellenszankciók röpködnek az orosz és a nyugati hatalmak között, azok minden káros gazdasági hatásával együtt. Szakértők szerint a gyengülést kiváltó okok között szerepel az is, hogy az alacsony hozamok miatt hirtelen nagyon sokan akartak távozni a magyar kötvénypiacról.
A hónap végén egyébként ismét a devizahiteles rendezés devizapiaci hatásai kerülnek majd a fókuszba, ebből fakadóan jelentős forinterősödésre az Equilor szakemberei nem számítanak a következő napokban.
Egyébként mára is jutott friss hír a devizahitelekről, ezúttal az Európai Központi Bank közölte véleményét a devizahitelesek megsegítését célzó törvényről. Azt írják: a magyar hatóságok megszegték az EKB-val való konzultációs kötelezettségüket a törvény elfogadása során, a törvény visszaható hatálya pedig nem tűnik összhangban lévőnek az uniós irányelvekkel. Az EKB szerint a külföldi bankcsoportok tulajdonában lévő magyar bankok magas arányára tekintettel határon átnyúló hatások is lehetnek, amit nem vett figyelembe a magyar törvényhozás. Emellett a magyar gazdaságra és a pénzpiacokra gyakorolt kedvezőtlen hatással is számolnia kell az Országgyűlésnek a vélemény szerint, amit maga Mario Draghi elnök írt alá.
Úgy tűnik, tényleg nem kellett aggódni az előző havi, valamivel gyengébb adat miatt: júniusban 11,3 százalékkal bővült az ipar éves összehasonlításban, és ezúttal az előző hónaphoz képest is jobban teljesít a szektor. A KSH előzetes adatai szerint az előző hónaphoz képest 1,8 százalékkal tovább bővült a kibocsátás. Schindele Miklós, a KSH főosztályvezető-helyettese elmondta: a korábbi tendenciának megfelelően a járműgyártás növekedésének döntő része van a kedvező adatban, de minden feldolgozóipari területen növekedés figyelhető meg. Emellett az első fél év kedvező időjárásának köszönhetően a zöldség- és gyümölcstermelés számottevően nőtt júniusban.
A fél országban esik az eső, ilyenkor sokan választják az autót a bicikli vagy a tömegközlekedés helyett - ma reggel azonban nem olyan jó érzés elővenni a négykerekű esernyőt, főleg ha dízeles: a Mol ugyanis már megint emelte a gázolaj árát ma hajnalban. Az emeléssel a gázolaj literenkénti átlagára 427 forintra nőtt, a benziné 416 forint maradt.
Van még áremelkedéses hírünk, nem is akármilyen: a dráguló liszt és a gyenge forint miatt idén ősszel 25-30 százalékkal nőhet a kenyér ára. Septe József, a Magyar Pékszövetség elnöke a Napi Gazdaságnak elmondta, hogy a kereskedőkkel várhatóan augusztus végén kezdődnek erről tárgyalások, a fogyasztók pedig már szeptemberben érezhetik az áremelés hatását. Az idei aratás után a vártnál rosszabb minőségű gabona miatt a liszt akár 30 százalékkal is drágulhat, a magas euró–forint árfolyam miatt pedig az import alapanyagok ára is megugrott - ez a magyarázat az áremelésre.
Végül tekintsünk ki a tőzsdékre, ahol a hangulatot egyebek mellett 20 ezer orosz katona ronthatja el: az ukrán értesülések szerint ennyien állomásoznak a határ közelében. Ráadásul az oroszok válaszlépéseket terveznek a nyugati szankciók kapcsán – így a szankciók mellett már az ellenszankciók negatív hatásaival is szembesülhetnek az európai vállalatok.
Többet érhetnek, de érdemes még venni belőlük? Így alakult a hét a Budapesti Értéktőzsdén. 
