Menekültügy: mit gondol az EU az Alkotmánybíróság döntéséről?

A hvg EUrológus érdeklődésére Christian Wigand, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, hogy a Bizottság ismeri a magyar Alkotmánybíróság pénteki döntését és egyelőre tanulmányozza azt. Hozzátette, előzetes véleményük az, hogy

az ítélet nem kérdőjelezi meg az uniós jog elsőbbségének elvét.

A portál érdeklődésére Daniel Freund, a magyar kormányt többször is bíráló, német zöldpárti képviselő elmondta, hogy

szerencsére Magyarország nem követi a lengyel nyomokat, és nem int búcsút az uniós jogrendnek. Az uniós törvényeket minden európai tagállamban érvényesíteni kell, és nem nyilváníthatja csak úgy semmisnek a kormány.

Nem ennyire optimista Laurent Pech professzor, a londoni Middlesex Egyetem EU-jogi tanszékvezetője, aki már hosszú ideje tanulmányozza a magyar jogállamisággal kapcsolatos fejleményeket. Az EUrologus kérdésére azzal kezdte a válaszát, hogy némiképp váratlannak tekinthető a döntés, a magyar alkotmánybíróság ugyanis kihátrált az EU-val való közvetlen konfliktus megnyitásának lehetőségéből, szemben a lengyel alkotmánybírósággal. Úgy látja, hogy egyszerre próbálták a magyar bírák megnyugtatni saját országuk hatóságait, miközben arra is törekedtek, hogy „megőrizzék jogi hitelességük megmaradt részét azáltal, hogy megtagadták az Európai Bíróság – kormány által megcélzott – ítéletének felülvizsgálatát”.

A professzor ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az Alkotmánybíróság nyitva hagyta a lehetőséget az uniós jog és az EUB döntéseinek utólagos à la carte megsértésére a nemzeti hatóságok, köztük a bíróságok részéről olyan konkrét esetekben, amikor a határozatban használt meglehetősen baljós fordulattal élve „külföldi lakosság de facto Magyarország lakosságának részévé válhat” az uniós jog és az EUB döntéseinek állítólagos következményeként. Ez Laurent Pech szerint egyenlő az EU Bíróság döntéseinek megsértésének engedélyezésével az autokraták által kedvelt „alkotmányos identitás” fogalmával történő érvelés alapján.

(hvg)