Orbán Viktor reggeli szokásos rádióinterjújában elmondta, hogy nagyon várja az alkotmánybírók ítéletét, miután a magyarok népszavazáson döntöttek arról, hogy nem támogatják Brüsszel bevándorlás politikáját. A miniszterelnök úgy vélte, hogy az alkotmánybírók ma eldöntik, az uniós törvények elsőbbséget élveznek-e a magyar jogszabályokkal szemben.
A kormányfő valószínűleg csalódott, mert az Alkotmánybíróság pestiesen szólva kifarolt a kormányfő kérdése elől és egyáltalán nem döntött abban a kérdésben, hogy akkor most az EU jogszabályok az elsők e honban, vagy a magyar törvények. A taláros testület ezzel szemben kimondta, „ha az Európai Unióval közös hatáskörgyakorlás érvényesülése hiányos, Magyarország jogosult a nem kizárólagos uniós hatáskör gyakorlására, amíg az EU intézményei meg nem teszik a közös hatáskörgyakorlás hatékony érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket.”
Ez tartalmilag nem kedvező álláspont a kormány számára, mert konkrétan és implicit is azt jelenti, hogy Magyarország nem kerülheti meg az EU-val kötött nemzetközi szerződést. Ott intézkedhet csak önállóan, ahol nincsenek elfogadott közös elvek.
Gyakorlatilag pedig teljes kudarc, hiszen így a luxemburgi bíróság ítélete hatályban maradt, vagyis továbbra is tilos a jogellenesen hazánkban tartózkodó külföldi állampolgárok kitoloncolása.
A Helsinki Bizottság egyenesen a kormány szándékának bukásaként értékelte az Alkotmánybíróság döntését és felszólította a kabinetet, hogy vessen véget a menedékkérőkel szemben alkalmazott embertelenségnek.
Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter a témában nemsokára sajtótájékoztatót tart. A kabinet álláspontjáról rövidesen beszámolunk.
Kiderült az is, hogy vannak jó és rossz szankciók. 
