|
| Balról jobbra: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, Shinzo Abe japán miniszterelnök, Stephen Harper kanadai miniszterelnök, Barack Obama, az Egyesült Államok elnöke, Angela Merkel német kancellár, François Hollande francia elnök, David Cameron brit miniszterelnök, Matteo Renzi olasz miniszterelnök, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. |
Oroszország nincs egy lapon az értékekkel
Angela Merkel a találkozó helyszínén, a bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállónál tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a Hetek "az értékek és a felelősség közösségét" alkotják, és tagjai "nagy egyetértésben" vallják, hogy a Krím "nemzetközi jogot sértő bekebelezése" elítélendő.
A Hetek "nem akarják" megszigorítani az Oroszország ellen az ukrajnai válságban végzett tevékenysége miatt elrendelt büntetőintézkedéseket, de szükség esetén készen állnak erre - mondta a kancellár.
Hangsúlyozta: a Hetek meggyőződése szerint a délkelet-ukrajnai válságövezetben kialakult helyzetet csak politikai eszközökkel, a minszki megállapodások alapján lehet rendezni.
Merkel kérdésre válaszolva elmondta, hogy "nem túl hosszan" tárgyaltak Oroszországról és valamennyi kérdésben nagy volt az egyetértés. "Más válsággócokról sokkal többet és sokkal intenzívebben beszéltünk" - tette hozzá a német kancellár.
Barack Obama amerikai elnök a találkozó után a hagyományoknak megfelelően külön tartott sajtótájékoztatóján kiemelte: a Hetek egyértelműen jelezték, hogy továbbra is a miniszki megállapodás betartására "szorítják" Oroszországot, és hajlandóak "további szankciókat" bevezetni, ha ez nem történik meg. Hozzátette: a válság rendezését akadályozza, hogy orosz katonai egységek hajtanak végre műveleteket Ukrajna keleti részén.
Első a környezetvédelem
A Hetek vezetőinek - a házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének - vasárnap kezdődött kétnapos tanácskozásán az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája volt az egyik kiemelt téma.
Angela Merkel ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: a G7 csoport tagjai egyetértenek abban, hogy a klímacsúcson kötelező érvényű megállapodást kell kötni az éghajlatváltozás elleni küzdelemről, és mindannyian kiállnak amellett, hogy 2 Celsius fok alatt kell tartani a globális középhőmérséklet emelkedését az évszázad végéig, az ipari forradalom előtti szinthez képest.
A G7 csoport elkötelezte magát amellett, hogy a világgazdaság "dekarbonizációjára" van szükség "a jelenlegi évszázadban", vagyis ki kell alakítani a fosszilis energiahordozók nélkül működő gazdaságot - tette hozzá a kancellár.
A Hetek amellett is elkötelezték magukat, hogy az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) ajánlása alapján 2050-ig az üvegházhatású gázok 40 és 70 százalék közötti mértékű csökkentésére van szükség 2010-hez képest, és ennek a sávnak "a felső szélét" kell megcélozni - emelte ki Angela Merkel.
A G7 csoport tagjainak az is közös meggyőződése, hogy a Párizsban kidolgozandó megállapodásban biztosítani kell azt az évi 100 milliárd dollárt, amelyet a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson elhatározott menetrend szerint 2020-tól a fejlődő országok klímavédelmi erőfeszítéseinek támogatására fordítanak - mondta a G7-csúcs házigazdája.
A jelenlegi kancellár hatalomban maradna.
