2 fokon múlik a jövőnk? Ez lehet a nap legfontosabb híre

Barack Obama egy padon ül, mellette Angela Merkel and Matteo Renzi olasz miniszterelnök. A képen jobbról balra Donald Tusk az Európai Tanács elnöke; Jim Yong Kim, a világbank elnöke; Shinzo Abe japán miniszterelnök és az IMF vezetője, Christine Lagarde. Fotó: EPA/Michael Kappeler

A globális éghajlatváltozás megfékezéséről tartott eszmecserével folytatódott hétfőn Németországban a világ hét legfejlettebb ipari államát összefogó G7 csoport vezetőinek tanácskozása, amelynek záró napján a terrorizmus elleni küzdelem a másik fő téma.

A bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap kezdődött a Hetek vezetőinek - a házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének - zárt ajtók mögött zajló tanácskozása. Az első napon világgazdasági és külpolitikai kérdésekről tárgyaltak.

2 fokon múlik a világ jövője?

A második, záró nap kiemelt témája az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A házigazda Németország arra törekszik, hogy a Hetek elkötelezzék magukat a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson kijelölt cél mellett, miszerint a globális középhőmérséklet emelkedése az évszázad végéig nem haladja meg a 2 Celsius-fokot az ipari forradalom előtti időkhöz képest.

Németország szerint a Hetek egyértelmű állásfoglalása nagyban hozzájárulhat a decemberi COP21 sikeréhez, de a kiszivárgott értesülések szerint Japán fenntartásai miatt egyelőre bizonytalan, hogy a 2 Celsius-fokos határérték melletti elköteleződés bekerül-e a tanácskozás zárónyilatkozatába. A friss tudósítások szerint Merkel végül győzelmet aratott: a G7 rábólintott, benne lesz a nyilatkozatban a vállalás.

A terrorizmusról is konzultálnak

A találkozót záró munkaüléseken a Hetek fóruma meghívott vendégekkel bővül, az úgynevezett kiterjesztett dialógus (outreach) formáját ölti. A fő témák a terrorizmus, a fejlődő országok felzárkóztatását szolgáló nemzetközi fejlesztési együttműködés és több egészségügyi téma, köztük a szegénységgel összefüggő trópusi betegségek elleni küzdelem és a nyugat-afrikai ebolajárványból adódó tanulságok.

A Hetek ezekről a kérdésekről többek között Irak, Nigéria és Tunézia, valamint Etiópia, Szenegál és Libéria állam- illetve kormányfője, valamint az ENSZ főtitkára, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője bevonásával tárgyalnak.

Nyolcan, mínusz az oroszok - 17 éve nem volt ilyen

A G7 csoport informális egyeztető fórum, csúcstalálkozóin nem hoznak döntéseket, hanem csak nyilatkozatot adnak ki a közös célokról, kezdeményezésekről. A testületet 1975-ben hozták létre a világgazdasági együttműködés fejlesztésére. Találkozóin 1981 óta az EU is képviselteti magát, 1998-ban pedig Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették a Krím annektálása miatt.

Lehetne G3 is - vagy G14

A G7 sokak szerint kiüresedett, idejétmúlt intézmény. Például a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher a Handelsblatt című német üzleti lapban hétfőn megjelent kommentárjában kiemelte, hogy a világgazdasági, világpolitikai környezet gyökeresen átalakult a G7 alapítása, a hetvenes évek közepe óta, ezért az intézménynek is változnia kell, a leginkább kézenfekvő, a jelenlegi viszonyokhoz leginkább illeszkedő megoldás pedig az lenne, ha az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió alkotna helyette egyeztető fórumot G3 csoport néven.

A G7 egyik kezdeményezőjeként, szellemi atyjaként számon tartott Helmut Schmidt volt német kancellár pedig a Bild című lapnak azt mondta, hogy az eredeti célokhoz a G14 lenne a legalkalmasabb forma, vagyis Oroszországot, Kínát, Indiát és a többi nagy feltörekvő gazdaságot, Dél-Afrikát, Brazíliát, Mexikót, valamint az Arab-öböl menti olajtermelő államok közösségét is be kell vonni az együttműködésbe.