Merkel magára maradt Európában

Angela Merkel német kancellár. Kép forrása: EPA/Kay Nietfeld

Trump konfrontatív és protekcionistára hangolt beiktatási beszéde megszólalásra késztette hétvégén a német kancellárt. Merkel kifejezte szándékát, hogy kereskedelmi és védelmi kiadási ügyekben kompromisszumot találjanak, hozzátéve, hogy mindent meg fog tenni az EU és az USA kiemelt kapcsolatának fenntartásáért. Merkel, aki mindvégig Hillary Clintont támogatta a kampány során, most pontosan érzi, hogy hirtelen kicsúszott a lába alól a talaj a globális és európai geopolitikai játéktéren.

S bár Merkel valóban kompromisszumra törekedhet az új amerikai elnökkel, a német befolyásos lapok máris óvják attól, hogy gyengének mutatkozzon. A vezető üzleti napilap főszerkesztője, Gabor Steingart szerint Trump beiktatási beszéde gyakorlatilag egy háborús deklaráció volt. Steingart szerint Trump tervei belpolitikai szempontból megágyaznak a polgárháborúnak, külpolitikailag pedig egy jégkorszaknak.

Trump aláfűt Merkelnek

Trump szemszögéből ugyanakkor reális veszély, hogy a német hegemónia tovább erősödik az EU-ban, és világos számára, hogy a Merkel-féle liberális vonal ellene fog dolgozni.  Ez  komolyan megterheli a jövőbeni kapcsolatokat, főként, ha Trump és a mögöttes üzleti körök - Kína rovására - az oroszok felé közelítenének. Hirtelen Németország pozícióinak gyengítése stratégiai érdek lett az óceán túlpartján, ezért hát a Brexit nyílt dicsérete Trump részéről.

Ráadásul Trump szerint a NATO is elavult, mivel évtizedekkel ezelőtt más céllal jött létre, sok tagja pedig ráadásul nem járul hozzá megfelelően a költségekhez. Fontos fejlemény a Baltikumból, hogy a lettek két hete kötöttek védelmi különmegállapodást az USA-val, tovább gyengítve a NATO kivételes helyzetét. Az észtek és a litvánok is hasonló lépést tettek a múlt héten.

Káncz Csaba

Berlin keleti nyitása

Ha a NATO megroggyan - vagy akár már azt megelőzően - a lengyelek is követhetik a balti példát, különös tekintettel arra, hogy Varsó és London már amúgy is készíti elő védelmi különmegállapodását. Merkel pedig szépen egyedül maradhat Európa közepén, nyakában az olasz, görög gazdasági és politikai káosszal. Az angolok elhajóztak, a franciák pedig ilyen esetben a saját érdekeik mentén is csak szavakkal támogatnák a németeket.

Nem tekinthető véletlennek tehát, hogy Merkel már február elején Varsóba látogat. Ha Trump és Putyin különmegállapodást köt Nyugat-Európa feje fölött, akkor a NATO keleti végeinek a szerepe is újjáértékelődik. Márpedig Berlinnek akkor még időben lépnie kell Lengyelország irányába és Washington jóváhagyása nélkül ki kell alakítania egy önálló stratégiát.

Káncz Csaba jegyzete