Ausztria a szombati uniós külügy- és védelmi miniszterek amszterdami informális találkozóján bejelentette, hogy hajlandó partnereivel katonai-rendőri egységeket a Balkánra telepíteni. Bécs hozzátette, hogy az EU katonáinak kellene biztosítaniuk a biztonságot a macedón és a szerb határon.
Úgyszintén EU katonai egységeknek kellene garantálniuk az EU külső határainak védelmét és a határt átlépni szándékozó menekülteket azonnal vissza kell küldeni Törökországba. Egyes tagállamok az ülésen egyenesen a macedón-görög határ hermetikus lezárását javasolták.
Athén újra a szégyenpadon
A tanácskozáson Macedónia, Szerbia és Törökország is részt vett a képviselőivel. A macedón-görög határ megvédése az utóbbi időben egyre támogatottabb ötletté vált Brüsszelben, Berlinben és a nyugat-balkáni országok többségében, bár Athén mereven elzárkózik.
A terv geopolitikailag rendkívül kényes, hiszen itt EU államok szövetkeznének a nem-EU-tag Macedóniával történelmi riválisa, Görögország akarata ellenére. A magyar külügyminiszter üdvözölte az osztrák diplomácia 180 fokos fordulatát. Eleddig az EU tagok közül csupán Budapest segítette Szkopjét polgári alkalmazottak küldésével.
Merkel végre felébredt?
Budapest álláspontja szerint ha a visegrádi országok Macedónia és Bulgária miniszterelnökeivel kiegészülő február 15-i csúcstalálkozóján létrejön a macedón-bolgár védvonal, az képes lesz megszüntetni az Európai Unió jelenlegi, déli határok felőli védtelenségét.
Budapest szerint az EU óriási kockázatot vállal a hónapok óta folytatott elméleti vitával, ami az ellenőrizetlen és szabálytalan tömeges migrációhoz vezetett. Ez a hivatalos magyar álláspont szerint növeli a terrorveszélyt, rontja az európai közbiztonságot, összedöntheti a schengeni övezetet és destabilizálhatja a nyugat-balkáni térséget is.
Merkel kancellárt közben országának politikai és társadalmi destabilizálódása felébreszthette hónapok óta tartó, delejes álmából, mert a heti videó-üzenetében kijelentette szombaton: „az EU külső határait meg kell védeni, mert fenn akarjuk tartani a schengeni rendszert”
A téli időjárás ellenére több, mint 67 000 menekült és migráns lépett Európa területére ebben az évben Görögországon keresztül. A számuk az időjárás jobbra fordulásával és a szíriai harcok erősödésével párhuzamosan várhatóan emelkedik az elkövetkező hetekben. Az idő tehát szorítja a döntéshozókat.
Káncz Csaba jegyzete
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
