Májusban a várakozásoknál lényegesen magasabb, 913 millió euró többlet keletkezett a külkereskedelemben, ami 170 millió euróval haladja meg az egy évvel ezelőttit. Az első öt hónapban a külkereskedelem többlete elérte a 4,27 milliárd eurót, ami 10 millió euróval több az egy évvel ezelőttinél. Májusban az export euró értéke 18,8 százalékkal, az importé 18,4 százalékkal szárnyalt.
A belső kereslet élénkülésének, a fogyasztás gyorsulásának és a beruházások robosztus emelkedésének importnövelő hatását ellensúlyozza a kiváló külső kereslet, valamint a növekvő exportkapacitások. Az olajárak visszaesése pedig a vártnál kisebb mértékben rontják a cserearányokat.
Mindezek hatására a korábbi várakozásoknál jóval kisebb mértékben csökkenhet idén a külkereskedelem többlete, ami 9,35 milliárd euróra mérséklődhet a tavalyi 9,93 milliárdról, egyúttal jelentős felfelé mutató kockázatot jelent az általunk várt 3,9%-os GDP növekedésre nézve – írja kommentárjában Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője.
2018-ban az új autóipari kapacitások várható üzembe helyezése miatt érdemben bővülhet a kivitel, így a továbbra is élénk belső kereslet ellenére nem várunk további jelentősebb csökkenést a külkereskedelmi többletben. A tartósan magas külkereskedelmi többletnek köszönhetően a folyó fizetési mérleg és a külső finanszírozási képesség is tartósan többletet mutathat, ami hozzájárul a külső adósságok és így a külső sérülékenység meredek csökkenéséhez, 2019-ben pedig a hazai gazdaság nettó külső hitelezővé válhat.
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
