Ez áll a jó adat mögött

Az adatokra reagálva Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője kommentárjában kifejtette: a növekedés az előző EU ciklus tavaly év végi záráshoz kapcsolódott,  mivel a költségvetésben 70 százalékkal nőttek a beruházások, miközben a vállalkozásoknál 6,2 százalékos csökkenést mértek.

A gépberuházások 17,3 százalékkal nőttek, ezzel szemben az építési beruházások 0,3 százalékkal csökkentek. Az EU források tavaly év végi lehívásának felfutása miatt 110 százalékkal ugrottak meg a beruházások az egészségügyben, így a tavalyi utolsó negyedévben 101,5 milliárd forintnyi beruházás valósult meg az ágazatban. Igen jelentősen, 90 százalékkal nőttek a beruházások a közigazgatás, védelem területén, feltehetően részben a menekültválság következményeként is.

40 százalékkal nőttek a beruházások az oktatásban, 35,8 százalékkal a művészet, szórakoztatás területén, 27,6 százalékkal az információ, kommunikáció ágazatban, 26,2 százalékkal a pénzügyi, biztosítása tevékenység területén, 17,4 százalékkal a tudomány, szakmai és műszaki tevékenység területén, valamint 11 százalékkal az energiaszektorban.

Ahol visszaesés volt

A korábbi években elért magas bázis után azonban 7,1 százalékkal csökkentek a feldolgozóipari beruházások. A nemzetgazdasági ágon belül nagyobb mértékű visszaesés következett be az élelmiszer, ital, dohánytermék gyártásában, a gyógyszergyártásban, valamint a járműgyártásban.

A szállítás, raktározás nemzetgazdasági ág beruházásainak volumene – az egy évvel korábbi magas bázishoz képest – 7,4 százalékkal, az ingatlanügyleteké – a lakásépítések visszaesése miatt – 2,7 százalékkal csökkent. 29,3 százalékkal csökkentek a beruházások a mezőgazdaságban, valamint 19,5 százalékkal a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátásban, mindkét területen az igen magas korábbi bázis miatt. A tavalyi évben összesen 0,6 százalékkal nőttek a beruházások a 2014-ben elért igen markáns, 19,4 százalékos növekedés után.

Kevesebb EU-s pénz jön

Suppan Gergely úgy látja, idén a korábbi EU ciklus forrásainak intenzív lehívását követően visszaesnek az EU források, azonban a korábbi számításokhoz képest kisebb mértékben. Mivel az új EU ciklus forrásainak 60 százaléka a gazdaságfejlesztést szolgálja, a vállalatok beruházásai élénkülhetnek, amit a javuló belső kereslet támogathat. Az állami beruházások visszaesése miatt mintegy 1,5-2 százalékos csökkenésre számítanak a beruházások területén.

Az új lakások áfájának csökkentése és a lakástámogatások kiterjesztése érdemben támogathatja a lakásberuházások felfutását, ennek pozitív hatása azonban inkább jövőre lesz érezhető. Jövőre az új EU ciklus forrásainak lehívása is intenzívebbé válhat, így jövőre újra a beruházások növekedésére számítanak, ami meghaladhatja a 3 százalékot.

Jön a zsugorodás

Németh Dávid, a K&H vezető makrogazdasági elemzője szerint számítani lehetett a beruházások növekedésére tavaly az utolsó negyedévben, mert a kormányzat felpörgette az európai uniós pályázatok kifizetését. Hozzátette: idén az első két negyedév várhatóan gyengén alakul, az év vége felé azonban javulhat a kép.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője szerint a beruházások stagnáltak 2015-ben, ami gyenge teljesítmény az előző évekhez képest, hiszen 2013-ban 6,9 százalékkal, 2014-ben pedig 19,4 százalékkal nőttek a beruházások. Az adatok alapján egyértelmű: a beruházásokat elsősorban az EU-s pénzek, illetve a költségvetés által finanszírozott projektek hajtották 2015-ben, míg idén is kismértékű zsugorodás jöhet.